Tiz év - Szovátán!!

b_300_300_16777215_00_images_stories_10562603_863516373671339_3268055095118680211_o.jpgTíz éve működik Szovátán a Szent József Otthon!! Most szombaton, május 2-án szeretnénk bizalommal, szeretettel együtt imádkozni ezért a szép otthonért!!

Szeretettel hívunk, várunk egész napos ünnepünkre!  Az emlékezés kedvéért  megosztok egy tíz éve írt levelet,

Csaba t.

 

Kedves Testvérek!
Örömteli szívvel írhatom le, hogy megnyitotta kapuit Szovátán, a Szent József Gyermekvédelmi Központ. Jelenleg 72 gyermek talált otthonra, a közadakozásból épült kilenc lakrészt, és konyhát, ebédlőt, raktárakat magába foglaló 1500 négyzetméter felületű otthonban.
2002 tavaszán, a nagyböjti időben, magyar Püspökkari Konferencia arra szólította fel a diákokat, hogy osszák meg a kenyerüket az éhezőkkel. Uzsonnájukból juttassanak a Dévai Gyermekvédelmi Központ lakóinak. A magyarországi gyermekek, fiatalok szívében visszhangra talált a püspökök felhívása, és mindenkit meglepett a szép eredmény, 14.000.000 Forint gyűlt össze a néhány hét alatt.
Nekünk abban az időben, s azóta is legnagyobb szükségünk lakásokra volt, hisz a dévai központunkat már rég kinőttük, a családból kihulló gyermekek, fürtökben álltak az ajtónk előtt. Így Szovátán, Maros megyében, egy szép domboldalon vásároltunk egy nagy ingatlant, melyen népünk jó szívében bízva elkezdtünk építkezni.
Úgy gondolom, hogy nagyon szerencsés ember vagyok, mert a jó ügy az emberek legszebb oldalát hozta a felszínre, és így nagyon sok nagyszerű embert ismerhettem meg. Álmaimban sem gondoltam, hogy ennyire jó az Isten által teremtett ember.  Az építkezés alatt, egymás után jöttek a számlák, és Istennek hála soha, még 24 órát sem kellett késnünk a kifizetéssel, mindig volt mihez nyúlni. A tavalyi nagycsütörtöki tűzeset visszavetett, de így is megépült a fészek. A szovátai ház teljes egészében magánemberek szeretetéből, jóságából született. A költségek legnagyobb részét a Magyarországon működő Dévai Szent Ferenc Alapítvány számlájára befizetett pénzekből sikerült állni, ezeket az adományokat magyarországi testvéreink adták, de jelentős támogatást kaptunk az építkezésben résztvevő cégektől, a beszállító vállalatoktól, a szovátai közigazgatástól, és sok sok erdélyi magán embertől is. Az Isten áldja meg mindannyiukat!
A gyerek zsivajtól hangos épületet nézve olyan jó arra gondolni, hogy milyen óriási erő van az összefogásban, az egyszerű emberek konok igenjében. A Gonosz szeretné megosztani a nemzetünket, elhitetni velünk, hogy kicsik, erőtlenek, gyengék vagyunk. Talán december 5-én úgy érezzük, hogy ez sikerül is neki, de ezt a szeretetből felfakadt intézményt nézve, világosan érzem, hogy Mária népe, itt a Kárpát-medencében nem hullott darabokra, mert az elesettek iránti szeretetben mindannyian egyek vagyunk. Legbelül ugyanaz a szolidaritás, szeretet, jóság mozgatja a szíveinket. Függetlenül attól, hogy a határnak melyik oldalán élünk, hogy kívülről milyen politikai színek határoznak meg, lelkünk mélyén idősek, fiatalok, szegények, vagy módos vállalkozók - ugyanabból az anyagból vagyunk gyúrva, örömünket leljük a szeretetben, abban, ha önzetlenül jót tehetünk. E ház megszületésénél olyan sokan dolgoztunk ingyen, szeretetből, olyan sokan adtak erejükön felül, és a házszentelésen mindannyian jó ízzel a szánkban, gyönyörködtünk, az otthont birokba vevő gyerekekben. Úgy gondolom ez az a mély réteg, - jót tenni jó- , ez a fundamentum, melyre nemzetünk építkezhet.
Az élet Isten-adta ajándék, élni, szeretetből alkotni, jót tenni jó. És azt gondolom, hogy míg mi örömünket leljük a munkában, az alkotásban, a szeretetből vállalt áldozatokban, addig mindig lesz erőnk megálmodni és újraépíteni azt a teret, melyben otthon lehetünk, itt, a Kárpát-medencében.
Szent József a ház védőszentje, példaképe. Ö nem a test és a vér kívánságából fogadta be családjába a kis Jézust, hanem Isten akaratából, szeretetből, jóságból. Mi is mindannyian, kik megszültük, és fenntartjuk ezt az otthont, a józsefi apaság részévé vállunk. Azáltal, hogy egy anya gyermeket szül, világra szül egy édesanyát is, a gyermeke végtelen bizalma szeretete olyan forrásokat nyit, tár fel az ő szívében, melyekről nem is álmodott. Új ember lesz ő maga is. A gyermek hisz abban, hogy az édesanyja a világ legügyesebb asszonya, az édesapja a világ legerősebb férfija. És a gyermeknek ez a teremtő tekintete, tényleg azzá is tesz bennünket, és magunk is csodálkozunk önmagunkon, ahogyan erőnket meghaladó feladatokat oldunk meg.  Itt nem arról van szó, hogy megéri-e, vagy nem apának, anyának lenni, hanem egyszerűen jó, csoda szülőnek lenni, mert ez az élet maga. Öröm Isten nevében befogadni gyermeket és így akár vér szerinti, akár józsefi értelemben vett apává válni, csodálatos dolog.
Szováta, és minden új, gyermekvédelemmel foglalkozó ház, azt bizonyítja, hogy nemzetünk, népünk nem vesztette el a gyermekek iránti szeretetét, és ez az apai-anyai ösztön a holnapunk záloga. Gyermekeink csillogó tekintete tehet naggyá, és megölt, eldobott magzataink, gyermekeink vádló tekintete alatt olvadhat semmivé nemzetünk. A kicsinyek bennünk bízó, rajtunk csüngő tekintete, hiszem, hogy olyan erőket fakaszthatnak fel bensőnkben, mely által otthonunkká formálhatjuk a Kárpát-medencét. De abban is biztos vagyok, a gyermekektől elfordult emberek, önzésükbe fúlva, elvesztik nem csak e földi boldogságukat, hanem az örök életüket is. A meddő fügefát megátkozta Krisztus! 
Hiszem, hogy most szeptember 20-án, amikor Pápai Lajos győri megyéspüspök, és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr felszentelte a gyermekek otthonát, Isten örömmel nézett mindannyiunkra, aki valamivel is hozzá járult itt Erdélyben, az Élet szolgálatához. Aki az Életet szolgálja, az Istent szolgálja.Legyen áldott az Úr, aki erőt adott, hogy felépítsük Szovátán az Élet templomát.
Legyen áldott az Út, mert társakat adott a Szent József otthon megálmodásához és kivitelezéséhez, és legyen áldott mert hiszem, hogy társakat ad a Szovátai gyermekvédelmi központ fenntartásához is.
Örömmel csordultig telt szívvel,
Csaba t.