Az idén sikerült Erdély egyik legszebb, legrégebbi épületét virágba és engedélyekbe öltöztetni!! Igen a virágot meg tudom mutatni a csatolt képekkel, az engedélyeket annak ellenére hogy a műemlékes bukaresti szakhatóságtól valóban megkaptuk a sok pecsétes engedélyt nem tudom megosztani, mert olyan terjedelmes, hogy mindenki kitiltana az oldaláról, ha az egészet közreadnám!! Azért csendesen felhívom a figyelmüket arra, hogy lám - lám, itt is ott is megjelenik egy - egy ajtókeret, ablakkeret, mely arról  regél, hogy az engedélyekre várva sem töltjük tétlenül a mindennapokat!

Bíró Jánost, Antal atyát, 1941 szeptemberében szentelte fel szentéletű Márton Áron pk., Gyulafehérváron szerzetes pappá!! Életének 99-dik évébe lépő atya, Istennek tett ígéretét a nehéz történelmi körülmények közepette is hűségesen megtartotta, s most hálatelt szívvel Csíksomlyón, Mária lábánál szeretne köszönetet mondani Teremtőjének, amiért őt kiválasztotta, és meghívta a szolgálatára!

Istennek legyen hála haza értem szerencsésen Dévára az amerikai utamról!! Jó volt látni, hogy ha egy óceán is választ el az Amerikába szakadt testvéreinktől, azért még mindig egyek vagyunk és nem csak az anyanyelv, vagy a vidám, bátor, szorgalmas magyaros tettrekészség, hanem a jó Isten és Mária, a Magyarok Nagyasszonya is összeköt bennünket!! 

Szent István szép ünnepén, aug. 20-án washingtoni magyar cserkészekkel és a helybeli kedves testvéreinkkel egy 18 kilométeres zarándoklatot szervezett Fedor István! Közel negyvenfokos párás melegben nem csak zarándokoltunk és imádkoztunk, hanem a csatolt felvételen látható jó hangulatban a cserkészek megmutatták a főváros lakóinak, hogy hogyan örvend nemzeti ünnepén a magyar ember... 

Köszönöm cserkészek!! 

Szeretettel, 

Csaba t.

Mostanában nagyon sokan írnak nyílt levelet Ferenc pápának, én is bátorkodtam megfogalmazni néhány gondolatot gyermekeink, barátaim nevében! Olyan kérést fogalmaztam meg, mely senkit nem bánt, de mégis hiszem, hogy a világunkat szebbé, jobbá, emberibbé teheti! Kisebb testvéredként szeretettel kérlek olvasd el e pár sort, s ha jónak látod írd alá! A gyermek Jézus vidám, szép vonásait, ragyogtassuk fel világunk megfáradt, aggódó arcán! 

Bizakodó hittel,

Csaba t. 

Édesanyám még azt sem tűrte el gyakran, hogy a nagyszüleimnél étkezzünk a húgommal. Számára a család összetartó szentélye a konyha volt, és bárhogy is alakult a programunk, étkezni haza kellett menni! Ezt kikövetelte és jól is tette, mert e rohanó világban könnyen elsodródhatunk egymástól örökre, ha nem tudunk, mint család egy asztalhoz ülni! Jó dolog egyrészt a kiskertben megtermelni, másrészt gondosan bevásárolva, szeretetből hazacipelni a mindennapihoz szükségeseket. Jó dolog a család részévé válva, szüleinktől tanulva elkészíteni együtt az ünnepi ebédet, és azt, a szépen megterített asztalnál együtt elkölteni s közben nyugodtan mindent megbeszélni!