"Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, és mégis meghaltak. Itt a mennyből alászállott kenyér, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért.”
Jn 6,44
Mi, ha bűnös önző emberek is vagyunk, mégis törődünk az élettel, gondozzuk a virágokat, növényeket, akkor mennyivel inkább törődik velünk a mi Istenünk! Gondja van ránk, törődik velünk, táplálja lelkünket is. Ő a szőlőtőke, mi vagyunk a szőlővesszők, ha benne maradunk, bő termést hozhatunk. Jézussal való egységünk a legcsodálatosabb módon a szentmisében, a szentáldozásban valósul meg. Járuljunk rendszeresen szentáldozáshoz, imádjuk az Oltáriszentségben köztünk lakó Jézus Krisztust!
Imádságos szeretettel,
Csaba t.
Babits Mihály: HIMNUSZA AZ OLTÁRISZENTSÉGRŐL
Zengjed, nyelv, a dicsőséges
test titkát s a drága vért
melyet hullatván értékes
váltságúl az emberért
a föld ura, a felséges
méh gyümölcse nem kimélt.
Egünk küldte, s nekünk szülte
tiszta szűz, szeplőtelen.
Köztünk élt és hinté földre
az Igét, mely jót terem;
s csodás szertartással ülte
bucsuestjét idelenn.
Mert a végső estebédet
tartván ő és társai,
együtt a törvényes étket
jámborul fogyasztani:
étkül a tucatnyi népnek
önmagát osztotta ki.
És a kenyeret testévé
igézte az Ige-test
s a bor lett Krisztus vérévé:
magyarázni ne keresd!
Hit dolga és igaz szívé,
hogy erősen tartsa ezt.
Azért kell e nagy szentséget
leborulva áldani
és a régi Szövetséget
új ritussal váltani:
pótolják a rest érzéket
a merész hit szárnyai!
Az Atyának és Fiának
légyen áldás, dicsőség,
üdv, hozsanna és imádat,
ujjongások hirdessék!
S aki kettejükből árad,
a Lélek is áldassék!
2024. április 18.