Nagy Szent Teréz, Jézus tanítása szerint nagyon bölcsen különbséget tesz az Istenszeretet és az embertársaink iránti szeretet között. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legfőbb: az első parancs. - mondja Jézus Krisztus - A második hasonló ehhez: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. E két parancson függ az egész törvény és a próféták.” (Mt 22,37-40)
"Lelki épületeteknek sarkköve - tanítja Nagy Szent Teréz - a jó lelkiismeret; ezért minden erővel iparkodjatok megszabadulni még a bocsánatos bűnöktől is, s tegyétek mindig azt, ami tökéletesebb."
Teréz arra biztatja nővéreit, hogy örvendjenek a csendes, a világ zajától vissza húzódott életnek! Igen, advent az elcsendesedés, a befelé fordulás ideje! Ilyenkor a szűkebb és tágabb környezetünk gondjait - bajait, a nagyvilág sok-sok problémáját engedjük el, hagyjuk az isteni gondviselésre, és mi próbáljunk a saját életünkre összpontosítani! Ha a tökéletesség útján el akarsz indulni, fordulj el a világ lüktető zajától!
Nagy Szent Teréz is, akárcsak a lelki élet minden komoly mestere, az anyagi javakkal való kapcsolatunk rendezésében látja a tökéletességre vezető út első lépését! Nem hiába mondta a mi Urunk Jézus Krisztus az evangéliumi gazdag ifjúnak, hogy "menj, add el mindenedet és az árát oszd szét a szegények között", mert valóban nem lehet két úrnak szolgálni, nem lehet elindulni a tökéletesség útján, Istent keresni és ugyanakkor az anyagi javakat is gyűjteni! Aki a tökéletesség útjára akar lépni, annak a szent szegénységet kell választania! Ha egy madár szárnyát, még ha arany lánccal is de leterhelik, akkor egészen biztos, hogy nem tud felszállni, felemelkedni, az ő élete csak vánszorgás lesz a föld porában!
Elkezdődött a szent adventi idő!! Nagy öröm van a szívemben. Több mint hétszázan feliratkoztak a rózsafüzér társulatba.