Nőnapi köszöntő

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szep_Termeszet_26730754_766372573560493_1222758784086957670_n.jpgNem tudok, de nem is akarok választani a sokféle nő között, épp ezért ezen a szép napon, e csokor versel, a sok arcú nőt köszöntöm nagy tisztelettel!

Szeretettel köszöntöm lányainkat, kolléganőimet, sok nagylelkű támogatónkat, mindazokat a nőket kiket ismerek, kik e földön élnek, a holnapnak életet szülnek!!

Csaba t. 
Kis Szent Teréz: Szeretetből élek
 
Palya Bea: A Nő
 
Zorán: A Nő!
 
Petőfi: Szeptember vége
 
Kosztolányi: Szegény anyám
 
A dzsungel könyve - A kislány dala
 
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
 
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
 
A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
 
A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája