Napi evangélium

Uram mi mást tehetnék, mind újból és újból a veled szenvedő jobb lator szavait ismételgetem:  „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor Országodba érkezel.” Nem saját tetteimben bízok, hanem a Te végtelen irgalmadba, jóságodban!! Megteremtettél, meghívtál az életre, minden mim van ajándék, hiszem, és vallom, hogy az örök életet szeretteim oldalán is csak ajándékban kaphatom meg a Te országodba!! 

Gyermeki bizalommal,

Csaba t. 

Abban az időben: 

Mikor Jézust keresztre feszítették, a nép bámészkodott, a főtanács tagjai pedig gúnyolódtak: 

„Másokat megszabadított – mondták –, most szabadítsa meg önmagát, ha ő a Messiás, az Isten választottja.” 

Gúnyt űztek belőle a katonák is, odamentek és ecettel kínálták: 

„Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!” – mondták. 

Felirat is volt a feje fölött: "Ez a zsidók királya. "

Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta: 

„Nem te vagy a Messiás? Szabadítsd meg hát magadat és minket is.” 

A másik rászólt: 

„Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded. Mi legalább tetteink méltó büntetését kapjuk. De ez semmi rosszat sem tett.” 

Aztán hozzá fordult: 

„Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor Országodba érkezel.” 

Ő ezt válaszolta neki: 

„Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”

(Lk 23,35-43)