Uram ma az a négy férfi a példaképem, kik béna társukat bizalommal eléd hozták!! Imádságos szeretettel, a harctérre vezényelt és ott elesett katonákért imádkozom! Annak idején engem is elvittek Romániában katonának, fegyvert adtak a kezembe, és kivittek télen, nagy hóban lövészárkot ásni!! Nem volt választásunk nekünk sem, akárcsak 1940-45 között a II Világháború harctereire gyilkolni, meghalni kihajtott embernek!! A Don kanyarba is nagyonsok fiatalt akarata ellenére vittek el, akárcsak a túlsó oldalon harcoló Szovjet csapatok legénységét!! A sok vérből nem tanultak a világ nagyjai, ma is oly sok embert, köztük ártatlan gyermekeket is kihajtanak erőszakkal a harcterekre ölni, vagy megöletni! Tiszta szívvel hozzuk Urunk szent Szined elé a harctéren elesett kiskatonákat, bár lehet, hogy vér tapad a kezükhöz mégis értük imádkozunk, adj nekik irgalmas szeretettel békességet, országodban örök nyugodalmat!!
Az örök élet reményével,
Csaba t.
Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy otthon van, annyian jöttek össze, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben odahoztak hozzá egy bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.” Ült ott néhány írástudó is. Ezek így gondolkodtak szívükben: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?”
Jézus azonnal észrevette, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt tehát hozzájuk: „Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl, fogd ágyadat és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked: Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt, fölvette ágyát, és mindannyiuk szeme láttára eltávozott.
Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: „Nem láttunk még ilyet sohasem!”
Mk 2,1-12
Uram ma az a négy férfi a példaképem, kik béna társukat bizalommal eléd hozták!! Imádságos szeretettel, a harctérre vezényelt és ott elesett katonákért imádkozom! Annak idején engem is elvittek Romániában katonának, fegyvert adtak a kezembe, és kivittek télen, nagy hóban lövészárkot ásni!! Nem volt választásunk nekünk sem, akárcsak 1940-45 között a II Világháború harctereire gyilkolni, meghalni kihajtott embernek!! A Don kanyarba is nagyonsok fiatalt akarata ellenére vittek el, akárcsak a túlsó oldalon harcoló Szovjet csapatok legénységét!! A sok vérből nem tanultak a világ nagyjai, ma is oly sok embert, köztük ártatlan gyermekeket is kihajtanak erőszakkal a harcterekre ölni, vagy megöletni! Tiszta szívvel hozzuk Urunk szent Szined elé a harctéren elesett kiskatonákat, bár lehet, hogy vér tapad a kezükhöz mégis értük imádkozunk, adj nekik irgalmas szeretettel békességet, országodban örök nyugodalmat!!