2017. január 22. – Évközi 3. vasárnap

Kategória: Napi evangélium Találatok: 994
b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szentek_IMG_8986_2.JPGKét gondolat visszhangzik a fülemben a mai evangéliumból: „Térjetek meg!" és "Kövessetek engem!!"  
Mit jelent megtérni!! Az ember, de az egész emberiség is, sajnos oly könnyen elindul, eltávolodik Urától, Istenétől, megfeledkezünk a lényegről, csak a csillogó, sziporkázó csomagolópapírt látjuk magunk előtt, pedig nem a külső doboz a fontos, hanem ami benne van!! Megtérni azt jelenti, hogy megállunk és szárnyalásunkat a földporába visszahúzó fölösleges dolgokat eldobálva újra tervezzük az életünket, felemelkedünk a magasba, Jézus Krisztus akarata szerint!! Megtérni azt jelenti, hogy követjük Mesterünket, a szeretet parancsolatának az útján, a keskeny és meredek, hegyeket mozgató, szakadatlan csodáknak, izgalmas ösvényén!! Létünk talán legnagyobb felfedezése, érezni tenyerünkben Isten világot teremtő hatalmas erős kezét és elindulni vezetésével az ismeretlen csodáknak földjén!! 
Merj hinni Uradban Istenedben, merd követni őt életed nagy döntéseiben!! Ő az aki a tudósaink szerint közel 14 milliárd évvel ezelőtt mondta, hogy legyen és a kiterjedés nélküli "IGE" az ősrobbanásban hihetetlen erővel, lendülettel megszülte a világunkat a végtelen semmibe!  Az emberiség legnagyobb lángelméi is csak dadogva beszélnek az ősrobbanásból született létről, a teremtés hajnalán elindult részecskékről, melyek bennünk életet nyerve, öntudatra ébrednek! 
Krisztus előtt elcsendesedve alázattal megvallom, hogy életem minden örömének, sikerének, csodájának az egyedüli forrása szellemi, fizikai  létemen túlmutató végtelen Szeretet! Igen, a személyes élő Isten, ki a csillagok fényében született a marék porból álmodott  világunkban, néven szólított engem, az Ő halhatatlan gyermekét és meghívott hogy kövessem Őt!! Egyetlen dolog amit nagyon bánok, az hogy annak idején félve indultam el ezen a csodálatos úton, és gyengeségem miatt sok időt elpazarolva csak tétovázva, botladozva haladok!! 
Szeretettel, 
Csaba t.  
Kép: Jézus Krisztus, Székelyhídi képzőművész alkotása
Amikor Jézus  meghallotta,  hogy (Keresztelő)  Jánost  fogságba  vetették, visszatért Galileába. Elhagyta  Názáretet, és  a tengerparti  Kafarnaumban telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott:
Zabulon földje és Neftali földje, a tenger útja, a Jordán vidéke, a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát, és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.
Ettől kezdve Jézus  tanítani kezdett.  Ezt hirdette:  „Térjetek meg,  mert elközelgett a mennyek országa!”
A Galileai-tenger  mentén  járva  meglátott  két  testvért:  Simont,  akit Péternek is  neveznek, és  Andrást, a  testvérét. Éppen  hálót vetettek  a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem,  és én emberek halászává  teszlek titeket!” Erre  azok otthagyták hálóikat  és követték őt.  Amint onnan  továbbment, meglátott  másik két  testvért  is: Zebedeus fiát,  Jakabot  és  testvérét, Jánost.  Apjukkal,  Zebedeussal  a hálóikat javították  a csónakban.  Őket  is elhívta.  Ők is  otthagyták  a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Jézus pedig bejárta egész Galileát.  Tanított a zsinagógákban, hirdette  a mennyek  országa  örömhírét,  és   meggyógyított  a  nép  körében   minden betegséget és minden gyötrelmet.
Mt 4,12-23