Itt állok én is szeretteim sírjánál, és kihez kiálthatnák bizalommal, ha nem tehozzád Istenem!! Itt a halál völgyében, Lázár sírjánál minden tudós, bölcs ember elhallgat , senkinek nincs reményt, hitet adó tanítása egyedül neked a názáreti ácsnak, Mária gyermekének van szavad: „Lázár, jöjj ki!” És a te szavadra Lázár megmozdul, feláll és elindul testvéreihez!!
A végtelenre szomjas lelkem hozzád fordul nagypéntek keresztútján irántunk való szeretetedet megvalló Istenem, és Márta szavaival én is hangosan kimondom: „Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!”
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Antal atya sírja Küküllőkeményfalván
Abban az időben Lázár testvérei megüzenték Jézusnak: „Uram, nézd, beteg,
akit szeretsz!” Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: „Ez a betegség
nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia
megdicsőüljön.” Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt. Amikor
tehát meghallotta, hogy Lázár beteg, két napig ott időzött még, ahol volt,
aztán így szólt a tanítványokhoz: „Menjünk el ismét Judeába!”
Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt. Amint
Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt.
Márta így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a
testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked.”
Jézus ezt felelte neki: „Testvéred fel fog támadni.” Erre Márta így szólt:
„Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.” Jézus folytatta:
„Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal,
élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed
ezt?” Márta ezt válaszolta neki: „Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a
Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!” Jézus a lelke mélyéig
megrendült és megindult. Megkérdezte: „Hova temettétek?” Azok így szóltak:
„Jöjj, Uram, és lásd!” Ekkor Jézus könnyekre fakadt. Erre a zsidók
megjegyezték: „Nézzétek, mennyire szerette őt!” Némelyek azonban így
szóltak: „Ő, aki visszaadta a vak látását, nem akadályozhatta volna meg,
hogy meghaljon?”
Jézus pedig, még mindig mélyen megrendülve a sírhoz ment, amely egy kővel
elzárt barlang volt. Jézus így szólt: „Vegyétek el a követ!” Márta, az
elhunyt testvére megjegyezte: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.”
Jézus ezt válaszolta neki: „Mondtam már neked, hogy ha hiszel, meglátod
Isten dicsőségét!” Elvették tehát a követ. Jézus az égre emelte szemét, és
így szólt: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én ugyan tudom,
hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló nép miatt mondom, hogy
higgyék: te küldöttét engem!” E szavak után Jézus hangos szóval kiáltotta:
„Lázár, jöjj ki!” A halott azonnal kijött, kezén és lábán a rátekert
leplekkel, arcán pedig a kendővel, amelyet fejére csavartak. Jézus
megparancsolta: „Oldjátok föl, hogy járni tudjon!” A zsidók közül, akik
Máriához jöttek, sokan hittek Jézusban, miután látták, amit cselekedett.
Jn 11,3–7. 17. 20–27. 33b–45
Itt állok én is szeretteim sírjánál, és kihez kiálthatnák bizalommal, ha nem tehozzád Istenem!! Itt a halál völgyében, Lázár sírjánál minden tudós, bölcs ember elhallgat , senkinek nincs reményt, hitet adó tanítása egyedül neked a názáreti ácsnak, Mária gyermekének van szavad: „Lázár, jöjj ki!” És a te szavadra Lázár megmozdul, feláll és elindul testvéreihez!!