Napi evangélium

2017. október 22. – Évközi 29. vasárnap, Missziós vasárnap

Kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztus saját szemével láthatta, nagypénteken saját bőrén tapasztalta az emberi butaság, gonoszság félelmetes erejét, melyre Isteni bölcsességgel orvosságként nekünk a szeretetet, az evangélium hirdetését, egyszóval a missziót hagyta!! Mindannyian találkoztunk ilyen olyan méretben a gyűlölettel, az elvakult emberi haraggal, rosszindulattal, a bűn megannyi formájából fakadó gyilkos indulatokkal, mely ha ritkán is, de egy - egy terrorcselekedetben, háborúba, öldöklésben csúcsosodik ki!! A tudósaink állítják, hogy az összes természeti katasztrófa nem okozott annyi szenvedést, nem szedett annyi halálos áldozatot, mind amennyi életet mi emberek kioltottunk gyűlöletből!!

Jézusnak minden bajra a golgota után is egyetlen gyógyírt ajánl!! Tanítványait többször is, határozottan arra kéri, hogy induljanak és hirdessék az evangéliumot, tegyenek életükkel, szavaikkal tanúságot a szeretetről, magyarázzák el az embereknek, hogy sokkal jobb békében, jó testvérekként élni, mint gyűlöletben, gyilkos háborúba!!  

Testvéreim mire várunk még, irány a misszió! Alázattal én is arra kérlek, hogy minden nap, ott ahol élsz hirdesd minden egyes mozdulattal, döntéseddel, szavaddal, hogy hiszel a szeretet végső győzelmében, hiszed, hogy emberhez méltó életet, csak Isten szeretetének országában élhet az ember!!

Kisebb testvéri szeretettel, 

Csaba t. 

Kép: Ágica Budapesten feladta munkáját és második éve szerető nevelője a Székelyhídi fiuknak, hála és köszönet érte!

Abban az időben a farizeusok félrevonultak és megtanácskozták, hogyan tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat és a Heródes-pártiakat a következő kérdéssel: „Mester! Tudjuk, hogy igazat beszélsz, és az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem vagy tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?” De Jézus felismerte gonoszságukat, és így szólt hozzájuk: „Miért kísértetek, ti képmutatók! Mutassátok csak meg az adópénzt!” Aztán megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és a felirata ez?” Azok azt felelték: „A császáré.” Erre ő így szólt hozzájuk: „Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré – az Istennek pedig, ami az Istené!” Ennek hallatára elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek. 

Mt 22,15-21