2018. február 4. - Évközi 5. vasárnap

Nyomtatás
b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Csaba_testver_IMG_E7256.JPGKrisztus szeretete sürget minket! Ő maga is hajnalban nagyon korán kell és imádságos összeszedettséggel sürgeti társait, hívja, hogy keljenek útra:  "Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen ezért jöttem."  Mk 1,39
Jézus Krisztus 
Jézus nem csak a maga feladatát látja az emberek vigasztalásában, bátorításában, tanításában, gyógyításában, a jó cselekedetek végzésében, hanem ezt a feladatot adja mindannyiunknak: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is." Mt 6,20
Arra születtünk mindannyian, hogy jók legyünk, jót tegyünk, s a világ arcát mosolyra igazítsuk! Itt Erdélyben a fél év végén egy hetes vakációt adtak. Kimentem a dévai ház elé, és mindjárt találtam néhány szomorú gyereket akiknek anyukájuk nem telefonált, nem viszi haza őket a vakációban. Belém kapaszkodtak, sétáltunk egyet, játszva körbejártuk az udvart, a kolostort és közben nagyokat kacagtunk: "sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs"!!! 
Olyan egyszerű az élet, nem kell mindig nagy dolgokra gondolni, Jézus nem készít "világmegváltó terveket", egyszerűen megy és szeret! Péter anyósa lázas beteg, elmegy és meglátogatja, kedvesen szól hozzá, a szeretet szeretetet szül, a néni felkel és felszolgálja Jézusnak a vacsorát, aztán mennek jóságos szeretettel tovább! Hol a Mestert nem fogadják, onnan mosolyogva továbbmennek, Jézus nem keresi a feladatokat, a vele szembe jövő feladatokat oldja meg türelmesen!
Milyen jó lenne, ha rá mernék lépni Jézus Krisztusnak erre az egyszerű, természetes, jókedvű útjára, ha mernék én is mindig szeretni ott ahol vagyok, éppen azt, aki felém fordítja az arcát, úgy ahogyan a testvéremnek leginkább szüksége van rám!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az időben Jézus kijött a zsinagógából, és elment Simon és András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik.
Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.
Hajnalban Jézus nagyon korán kelt. Kiment (a házból), elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utánamentek. Mikor megtalálták, azt mondták neki: „Téged keres mindenki!”
De ő azt felelte: „Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, – hiszen ezért jöttem.” És ment, hirdette az evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az ördögöket.
Mk 1,29-39