"..úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Magunkat nem tudjuk megváltani! A mennyek országa az Ószövetség igazai előtt is zárva volt Jézus Krisztus megváltó haláláig! Bennünket nem a saját tetteink váltanak meg, a legbölcsebb ember sem tudja az utat az örökkévalóságba, mert az Krisztus ingyenes ajándéka! A Megváltó nem csak példakép, nem csak tanító, nem csak az élet nagy mestere, Ő ennél sokkal de sokkal több, Ő maga az út, az igazság és az élet! Jézus Krisztus előtt meghajlik minden térd az égen, a földön és a föld alatt, mert maga a Végtelen!!
Demokráciához szokott gondolkodásunk nehezen tudja felfogni, hogy itt nem egy közülünk megválasztott személyről van szó, nem a legjobb, a legigazabb teremtményről, hanem egészen más dimenzióról beszélünk! A megváltásban, maga a Végtelen hajolt le lángoló szeretettel a porszemhez! Fontos, hogy szépen, szentül éljünk, de ez önmagában nem elég, nekünk az kell, mi azért imádkozunk, hogy az Úr ránk nézzen és jóságosan nekünk is ugyanazt mondja, mint a jobb latornak: "még ma velem leszel a paradicsomban!"
Kiáltsunk bizalommal Krisztushoz, és lángoló szeretettel szeressük őt! Isten nem elmaszatolt, közömbös, anonim keresztényekre vágyik, hanem ahogyan világosan a tízparancsolatban kimondja, olyanokra akik tudatosan: Urukat, Istenüket imádják! Nem elég, ha a "légynek sem ártasz", neked szeretned, imádnod kell az élő Istent, mert ő nem egy mindenbe beletörődött papucsférj vagy tévénéző feleség ki nélküled is jól elvan! Isten első és megkerülhetetlen parancsa, hogy viszonozzuk az Ő irántunk való végtelen szeretetét! Ezt a lángoló szeretetet nem csak az Ószövetség, de maga Jézus Krisztus is egész létünk főparancsának nevezi: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből, minden erődből!
Egyetlen szent sincs aki csak "jó viszonyban" lenne Jézussal, a szentek nagyon - nagyon szerették Krisztust, ők a szeretet parancsának az útján jártak! Ez az az út, mely a mennybe vezet! Ezen az úton szeretnék járni!
A megtalált földbe ásott kincs örömével,
Csaba t.
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: „Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd nyilvánuljanak ki tettei, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
"..úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."