2018. július 3. - Kedd, Szent Tamás apostol

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Pedagogia_IMG_3735.jpgA magyarok kenyerét aratják! Az áldott anyaföld befogadta a magot, és újból megajándékoz a mindennapi betevővel! Szemünk előtt szaporítja Isten a kenyeret, táplál közel nyolcmilliárd embert sárból, napfényből, hosszú szárú tavaszi esőből! Felkapaszkodtam egy korszerű kombájnra! Újabb csoda, mit a föld mélyéből felhozott ércből készít a találékony ember, sok-sok kis csavar, puzzle darab mely összeáll, útra kel és kenyeret tesz az éhező ember asztalára!
Újaimmal megérintettem a porló, drága anyaföldet, a kalászt, a búzaszemeket és a kombájnt, az okos, erős gépet, melyet Isten adta bölcsességgel álmodott meg és hívott létbe az ember! Megérintettem, majd megszorítottam a gazda kemény kezét, mely megosztja drága termését az éhezővel! Megérintettem, majd lélekben térdre borulva, hitemet megvallva, Jézus sebeit érintő Tamással vallom:  "Én Uram, én Istenem!" 
Szeretettel, 
Csaba t. 
(Húsvétvasárnap este) a tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”
Jn 20,24-29