Napi evangélium

"...tedd rá kezedet, és életre kel." Mt 9,18

A kafarnaumi ember hitte, hogy képes Jézus feltámasztani az ő lányát! Hitte, hogy van megoldás a gondokra, bajokra, hitte, hogy meg lehet oldani ezt a mostani feladatot is!! Én hiszek a imádság erejében, abban, hogy a kitartó munka meghozza a maga gyümölcsét, hogy érdemes megfogalmazni a céljainkat, mert azt el is lehet érni ezen a földön!? 

Istennek hála sok nagyszerű nevelőnk van, de közülük egyik legeredményesebb kollégámat Krisztina nevelőnőt szeretném ma nyilvánosan is megdicsérni!!  Évekkel ezelőtt fogadta be Ádit, egy egyszerű széthullott szászvárosi, roma családból! Mint minden fiút őt is a foci, a barátok sokkal jobban érdekelték mint a tanulás! De Krisztina nevelőnő minden nap kikérdezte a nála lassan egy fejjel nagyobbra növő "gyerektől" is a házifeladatot! Volt nemulass, ha lazsáláson kapta a vizsgára készülő nagyfiút. "Nem azért jártál tizenkét osztályt - mondta a nevelőnő - ,hogy most a végén feladd és ne sikerüljön a vizsgád!" Az utolsó két hónapban a nevelőnő és Ádi nem ment semerre, csak a tanulás, minden este sport, szaladás, pihenés, s reggel indult minden előről!! Szegény Ádi csak pislogott és tanult. A vizsgán mindenből jó jegyeket szerzett, de matematikánál néhány százalékkal az ötös alatt találta a nevét!!  Volt nagy szomorúság!! Sajnos Déván az idén senkinek sem sikerült az érettségi vizsga, "még Ádinak sem" mondták néhányan, talán egy csipetnyi kárörömmel!! Krisztina nevelőnő nem mondott semmit, mert ő hitt a munkájukban, hitt a fiában és ezért elment vitatni, kérte, hogy javítsák újra az írásbeli dolgozatot!! Mindennap mentek imádkozni vártak és  a független komisszió döntése alapján megszületett az átmenő jegy!! Buli!!

Szeretném itt a nyilvánosság előtt megdicsérni Ádit amiért bizalommal megfogta nevelőnőjének a kezét, és kortársai szórakozásaitól távol maradva nekiült tanulni, küzdeni, hitte nevelönőjével együtt, hogy képes kitörni a nyomornegyedből, a szegénységből és nagy családjából elsőnek becsülettel, sikeresen letenni az élete első fontos vizsgáját!! Köszönöm Krisztina nevelőnőnek, hogy nem a bőre színét, származását nézi a rábízott gyermeknek, hanem befogadta Ádit a háromszobás kis lakásába kilenc másik fiúval együtt! Köszönöm  amiért önmagát nem kímélve sokszor kézen, néha fülön fogva elvezette a rábízott gyermeket a nagybetűs élet kapujába!! Jó munka volt!!! Megérdemlitek a Vakációt!!!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Képen: Krisztina nevelőnő és két végzős nagyfiú, A jobboldali Ádi

Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel!” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele.

Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.

Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement, megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az egész vidéken.

Mt 9,18-26