Napi evangélium

„Képmutatók!" Lk 13,10

Jézus vállalja a konfrontációt! Mer szembefordulni a helytelen, rossz, bűnös dolgokkal, meri a jelenségeket néven nevezni! Ő nem csak szeretettel próbálja összegyűjteni az embereket, mint kotló a csibéit, az események következményeit látva nem csak sírva, imádkozva borul le Jeruzsálem falai előtt, hanem őszinte, kemény szavakkal, éles pengéjű szikeként vágó világos beszéddel néven nevezi azokat a bűnöket, melyek az egyén, a közösség pusztulását okozzák! 

A mai ember hihetetlenül toleráns a helytelen, a bűnös dolgokkal szembe, sokszor félrefordítjuk a fejünket, úgy teszünk, mintha nem vennénk észre a hibákat, mulasztásokat, bűnöket, sőt néha még  falazunk is egymásnak! Nem merünk egymás szemébe nézni és testvéri szeretettel társunkat figyelmeztetni, meginteni! Nem merjük hangosan, érthetően kimondani, hogy mindaz amit tervezel, csinálsz, az nem jó, értelmetlen, bűnös, csak a nagyravágyásodat, a hataloméhségedet szolgálja! Ez a tévesen értelmezett tapintat sok sok szenvedésnek, nyomorúságnak az alapja!!

Tanuljunk Krisztustól, akarjunk, merjünk egymásnak a hiányosságokról is, a mulasztásokról, bűnökről is beszélni! Merjük egymást türelmes szeretettel a jóra, békés, nyugodt vizekre vezetni! Az iskolában, a munkahelyeinken, a családban, de a társadalom különféle rétegeiben is a logó, mulasztó, másokat megszóló, rágalmazó, másét eltulajdonító, agresszív társainkat szólítsuk meg, nyugodtan, türelmesen vezessük a testvéri szeretet útjára!! Segítsünk megszabadulni egymásnak a bűn hálójából! Egymást támogatva Istengyermeki méltóságban, szabadon éljük életünket!!

Kisebb testvéri szeretettel, 

Csaba t. 

Kép: nem vagyunk egyformák

Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért, hogy Jézus szombaton gyógyított, és a sokasághoz fordult: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!” Jézus feléje fordult, és megfelelt neki: „Képmutatók! Van-e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani kötelékétől akár szombaton is?” Ellenfelei e szavakra szégyenükben elpirultak. A nép pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt.  

Lk 13,10-17