»Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.« Lk 19 45
Ne más szemében keressem a szálkát a magaméból vegyem ki a gerendát!! Ne azon gondolkodjak, hogy más mit tesz, hogy viselkedik Isten templomában, hanem azon, hogy én abban az egyetlen templomban, melynek kulcsát Isten rám bízta, vajon mit teszek? Minden ember Isten felszentelt temploma, hisz mikor megkeresztelnek, megnyílik az ég, és a Szentháromság szent jelenléte betölti testünket, lelkünket, akárcsak az ószövetség szent sátrát Isten ereje!!
Mindannyian Isten élő templomai vagyunk, adventre készülünk, legyen e szent idő, testünk templomának a rendbetételének, imádsággal, jócselekedetekkel való feldíszítésének az ideje!! Jobb, ha mi hajtjuk el szívünkből a rossz, bűnös gondolatokat, vágyakat, mintha Megváltónk ragadna ostort, hogy megtisztítsa az ő drága vérén megváltott templomát!!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Kis ember a nagy fa alatt, az óceán partján.
Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: »Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.«”
Ott tanított azután mindennap a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48
»Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.« Lk 19 45