„Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;"
Lk 1,67
Karácsony éjszakájára készülve, Isten ajándékait elengedve, fordítsuk bizalommal az Ajándékozó felé arcunkat! Kértünk erőt, gyógyulást, boldogságot szeretteinknek, most kérjük a találkozás örömét azzal, aki a gyógyulást adja, a Gyógyítóval, a Boldogság forrásával, Jézus Krisztussal! Bármennyire is szépek, csodálatosok is a teremtmények, szívünk a Teremtő után kiált olthatatlan vággyal!
Karácsony éjjelén az ég a földdel összeért, Isten és az ember egy asztalhoz ült, ez a találkozás az üdvösség, erre a látogatásra vágyunk mindannyian! Számunkra is elérhető a Végtelen! Reményteli fohászaink nem balga vágyból, alaptalan utópiából fakadnak, hanem a mi Urunk örök érvényű, minden embernek szóló gyönyörű ígéretéből: "Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szavamat és ajtót nyit, ahhoz bemegyek és vele vacsorázok , és ő én velem". Jel 3,20
Buzgón imádkozva kérjük, hogy ezen a karácsonyon az ajándék maga az Ajándékozó legyen!
Szeretettel kívánok áldott ünnepet,
Csaba t.
Kép: Nagyszalontai gyerekeink a Karácsonyfa alatt
Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a prófétai szavakra nyílt az ajka: „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét; erős szabadítót támasztott minekünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk: szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.
Téged pedig, gyermek, a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, mert az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját; az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől, amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a béke útjára vezérelje.”
„Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;"