Napi evangélium

"Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!” A tisztátalan lélek erre összevissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle." 

Mt 1,21

Sokszor csodálkozom, hogy mennyire naivan, félelem nélkül forgolódunk a világban! A fiatalokkal beszélve, akár a nálunk felnövekvőknél is döbbenten látom, hogy végeznek az iskolával és irány a nagyvilág! Megkérdem: Hova mész? Tudod a nyelvet? Vár ott rád valaki? Ha bajod lesz, ki fogja meg a kezedet? Néznek rám és látom nem tudják, hogy mennyi "GONOSZ" van a nagyvilágban! Miért nem mondjuk el, mutatjuk meg a felnővekvő generációknak, hogy ez a világ a küzdelmes harc szintere! Szent Pál apostol a filippieknek írt levelében nyíltan megmondja barátainak, hogy "félve-remegve munkáljátok üdvösségeteket." Nekünk is kötelességünk gyermekeinket, egymást szeretettel figyelmeztetni, óvni jósággal mindenféle gonosztól, mert ahogyan a másik apostol fejedelem is mondja, az "ellenségtek, az ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, kit nyeljen el." Péter apostol I. levele 5,7

Most vasárnap, a dévai gyerekekkel a balassagyarmati fegyházban voltunk, a gyerekek énekeltek felváltva a rabokkal a szentmise áldozat alatt a kápolnában, bent a falak mögött! Igen, a gyerekeknek is tudniuk kell, hogy Magyarországon az angyal ezen a karácsonyon is közel húszezer rabhoz a fegyházba, börtönbe jött el, egy végtelenül sivár, néhány négyzetméteres vasráccsal bezárt cellába! Mennyi megtört álom, fájdalom, szomorúság van itt minden négyzetméteren! Sajnos új börtönök épülnek Erdélyben is, de mindenfelé a nagyvilágban! És épülnek gyerekotthonok, kórházak az öngyilkosággal próbálkozók számára! Nemrég voltam a Rendőrakadémián, egy előadást tartottam és elmondták, hogy nem győznek elég rendfenntartó személyt kiképezni, mert sokkal nagyobb a szükséglet, mint amekkora a felhozatal! De sajnos a törvényszékek sem küldik el sem az ügyészeket, sem az ügyvédeket, sem a bírókat munkanélküli segélyre. 

A tegnap egy olyan intézetben voltam, ahová olyan emberek kerülnek, akik elég bátrak már ahhoz, hogy az alkohollal, droggal vívott csatájukban segítséget kérjenek! Felnőtt, tekintélyes emberek heteken keresztül sírva, imádkozva próbálnak talpraállni, mert nem voltak valamikor, valahol elég óvatosak, figyelmesek, és vékony jégre mentek!

A karácsonyi szent ünnepek alatt is több bajban lévő, sodródó anyuka hívott fel, az egyik azért mert a férje őt is, meg három szép gyermeküket is megverte, a másik azért, mert fél éjszaka a férjétől, mert azzal fenyegeti, hogy megöli! 

Folytassam? Befogadtunk egy tizennyolc éves kismamát, két hónap múlva kell szülnie, és a gyermek apja az elmúlt hónapban felakasztotta magát! Néztem a kedves fiatal, áldott állapotban lévő anyát, ki kisírt szemmel, fekete ruhában ott állt előttem, megöleltem és nem volt szavam!

Drága testvéreim, vegyük komolyan azokat a veszedelmeket melyek ránk leselkednek, összebújva, egymás kezét fogva ügyeljünk nagyon magunkra és szeretett gyermekeinkre, hogy itt a földön, de a túlvilágon is békében  szeretetben örvendezhessünk egymásnak!

Csaba t. 

Kép: 20-30 évre bezárt fegyencek a szentmisén.

Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Így kiáltozott: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!” Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!” A tisztátalan lélek erre összevissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” El is terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.  

Mk 1,21-28