2019. május 1. – Szerda, Szent József, a munkás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Alapitvany_Hirek_293628_121040361331663_148063427_n.jpgSzent József életem példaképe, hisz ő Isten akaratából lett a gyermek Jézus nevelőapja. Huszonöt évvel ezelőtt én is és az eltelt évek alatt több férfitársam is, a Szent Ferenc Alapítvány nagycsaládjában Szent József példájára, a gondviselő Isten akaratából nevelőapák lettünk! 
Dodó bácsi közel tíz évvel ezelőtt érkezett Dévára. Ő külföldön dolgozott, a felesége három gyermekkel itthon Erdélyben élt míg el nem hagyta családját! A munkásember egyik napról a másikra egyedül maradt kiskorú fiú gyermekeivel. Segítségért hozzánk fordult! Sajnáltam a széteső családot, így mikor láttam, hogy milyen ügyes, talpraesett ember és mennyire szereti a gyermekeket, akkor kezdtem bíztatni, hogy maradjon és nevelje ő maga a fiait a többi gyerekkel együtt! Az alapítvány felkínált neki egy külön lakást, melybe a saját fiain kívül elhelyeztünk 6-7 fiúgyermeket és így Dodó bácsi munkakönyves nevelő lett és elkezdte férfiként, önállóan úgy ahogyan a többi nevelő. Az évek gyorsan teltek, a fiú család szépen kibontakozott, a fiúk legényekké cseperedtek! Ma már a szemnek is szép látvány mikor Dodó bácsi elindul a legényekkel a városba, vagy a templomba szépen felöltözve! A legnagyobb fiú, szemében tiszta, ragyogó bizalommal az idén érettségizik, rendőr szeretne lenni! Szerintem nem csak a nagy fiú, de szépen sorba e fiú család minden tagja el fogja érni azt a célt mit maguk elé tűztek Istenben bízó lélekkel! Jó látni, hogy ügyes, becsületes embereket nevel Dodó bácsi a jó Isten dicsőségére, az egész társadalom örömére!
Istennek hála a Szent Ferenc Alapítvány házaiban több ilyen Szent József lelkületű férfi is dolgozik! E szép napon arra kérlek, hogy imádkozzunk értük és mindazokért a férfiakért, kik nem a test és a vér kívánságából lettek édesapák, hanem a szívükben lévő jóság és szeretet ösztönzésére, Isten akaratából fogták meg a bajban lévő gyermekek kezét! Imádkozzunk azokért a férfiakért, akik csendben, sokszor névtelenségben, a maguk názáreti kis otthonukba, nevelőapaként gondoskodó jósággal befogadják a fészekből kiesett gyermekeket!
Szeretettel,
Csaba t. 
Kép: Dodó bácsi, Nitu Dorin, fiaival a dévai első években.
Evangélium
Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?” És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.” Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.  
Mt 13,54-58