Bővebben: 2019 február 27. - Szerda"....aki nincs ellenetek, veletek van." Mk 9,38
Nagyon sokszor mi hozzuk ki egymásból a rosszat, fáradtságos kemény munkával mi kreálunk magunk számára gyűlölt ellenséget. Gondolkozzunk csak el, ha veszélyben vagyunk, ha támadnak bennünket, akkor elkezdünk védekezni, nagyon sokszor mi magunk is ellenségessé válunk. De ha rángatnak, vagy ha úgy érezzük tömnek, valamire rá akarnak kényszeríteni, - történhet ez még szeretetből is - akkor elsáncoljuk magunkat, védekezünk, néha kemény támadásba is átmegyünk. Nagyon sokszor semmiségek miatt, jóhiszemű, ártalmatlan emberek egymásnak így ádáz ellenségeivé vállnak, és akarva, akaratlanul, de komoly fájdalmakat okoznak. 
Két ember között a legrövidebb út az egyenes beszéd, az őszinte párbeszéd. Figyeljük meg, hogy a nagy mester Jézus milyen könnyedén szólítja meg az embereket, ismerkedik velük, néhány mondattal pár perc alatt barátaivá teszi őket: "Zakeus szállj le a fáról, ma a te házadban akarok megszállni. Nagypéntek után: "Péter szeretsz-e te engem?", vagy "Saul, Saul miért üldözöl te engem?" Elmélkedjük hosszan ezeket a találkozásokat! Csodálkozzunk rá, hogy Jézus minden mosolya, szava barátot szül. Lépjünk rá mi is a mesterünk által járt útra, mely a társak, jó barátok földjére vezet!
Adná az Isten, hogy verejtékes, kemény munkával ne ellenségeket teremtsünk magunknak a körülöttünk élő emberekből, hanem jókedvű, vidám kacagással, igazi jó barátokat szerezzünk magunk számára az örök életre.
Szeretettel 
Csaba testvér.
Kép: Két igazi jó barát Déváról, Laura és Zita
Ekkor János azt mondta neki: ,,Mester! Láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz, de nem követ minket. Megtiltottuk neki.’’ Jézus azt felelte: ,,Ne tiltsátok meg neki! Mert senki, aki az én nevemben csodát tesz, nem fog engem egyhamar szidalmazni. Hiszen aki nincs ellenetek, veletek van.
Mk 9,38-40
Bővebben: 2019. február 26. – KeddA kereszténység az öröm vallása! Jézus nem azt mondja, hogy aki utánam akar jönni az irtson ki magából minden vágyat, nagyra törést, sikerélmény utáni szomjazást és merjen kicsi, gyenge és esendő lenni! Hanem bátran azt mondja, hogy jó ha te nagy akarsz lenni, legyél a legnagyobb a családodban, a társadalomban! Sőt azt is megmondja, hogy hogyan tudsz igazán nagy, a legnagyobb lenni: aki a legnagyobb akar lenni, az legyen mindenkinek a szolgája. Ha válladra veszed társaid gondját, problémáját, nehézségét és ha azt kisebb testvéri szeretettel, alázattal próbálod megoldani, ha tiszta szívvel embertársad szolgálatára tudsz lenni, akkor számára nélkülözhetetlen, fontos leszel, és így Isten előtt is értékes, nagy, nagyon nagy, más szóval mondva szent leszel. Aki önzetlenül egyházközsége, népe, még inkább ha az emberiség terhét, gondját-baját vállára veszi, szívébe zárja és válaszokat keres a kérdésekre, az bár világító gyertyaként a közösségért elég, mégis élete sokak számára áldássá válik. Annyi megoldásra váró nehézség, probléma van az emberek életében. A krisztusi értelmezés szerint "nagyra törő" ember számára ezek a problémák az igazi ajándékok, nemes trófeák. Persze nem könnyű egy vízben fuldokló emberhez oda úszni, és a partra húzva megmenteni az életét. A kétségbeesett ember kalimpál és könnyen fájdalmat okozhat nekünk, sőt fennáll  az a veszély, hogy magával együtt a mélybe ránthat, de végül is nagyobb szeretete senkinek nincs, mint aki életét adja övéiért!
Egy bajban lévő gyermek láttán húzogathatjuk vállainkat, ítélkezhetünk szülők, társadalom felett, szidhatjuk az egyházat, polgármestert, különféle állami szerveket, de attól a gyermek nem lakik jól. Az idő telik, a társadalom szövete is foszlik. Új ruhába kellene öltöztetni a lassan 8 milliárdra szaporodott nagy családunkat. Teremtő Istenünk egészen biztos nem azt akarja, hogy beálljunk a sopánkodó, a kinőtt, szakadozó, régi ruhát sajnálók közé, hanem azt akarja, hogy az Ő evangéliumának fényénél szeretetből szabjunk, varrjunk új ruhát, fogalmazzuk meg alázattal, bölcsen, verejtéket hullató életpéldánkkal egy új típusú együttélés szabályait. A mi dolgunk nem a világ végének a várása, hanem Isten országának az építése. Nem a csüggedt reménytelenség hangján kell egymáshoz szóljunk, hanem az utat keresve, reményt, bátorságot adó jó testvérek hangján. Legyél válasz a kérdésekre, legyél gyógyír a sebekre, légy kenyér az éhezőknek, friss víz a szomjazóknak és akkor naggyá válsz, a legnagyobb leszel, és nem csak a bajban lévő, problémákkal küzdő testvéreid számára, hanem mennyei Atyánk színe előtt is!
Szeretettel, 
Csaba t.  
Kép: Flüei Szent Miklós a polgárháborúba sodródott népe gondját vállára vette és Svájc népe ma védőszentjeként tiszteli.
Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. Jézus azonban nem akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad.” Ők nem értették ezeket a szavakat, de féltek megkérdezni Jézust. 
Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?” Tanítványai azonban hallgattak, mert az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük. 
Akkor Jézus leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája.” Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította; majd magához ölelte, és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.”  
Mk 9,30-37
Bővebben: 2019. február 25. – HétfőNagyon szeretem az Evangéliumot olvasva követni a Mestert. A mai szentírási rész a Tábor hegyéről lejövő Krisztust állítja elénk. Nagy vita, zaj van, Jézus érdeklődik az apostoloktól: „Miről vitatkoztok velük?” Mk 9,14 Majd mikor megtudja, hogy a tanítványai nem tudtak, mertek, akartak segíteni egy bajban lévő gyermeken, akkor a körülötte állókat megfedi: „Ó, hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!” - és szépen, nyugodtan megoldja a problémát. Jézus nem azt mondja az apának, hogy: igen, az én tanítványaim kicsik, ezt még nem tanulták, ne haragudjál rájuk! De nem is azt mondja az apostolainak, hogy semmi baj, ti csak üljetek le, dőljetek hátra és csodálkozzatok! Hanem dühösen azt mondja: meddig maradjak még veletek, mikor fogtok már végre megtanulni ti is egymáshoz jóknak lenni, a bajban lévőn hittel segíteni? Úgy tűnik, hogy Jézus elvárja, hogy az évek óta nyomába  járó apostolok nélküle is meg tudják oldani az apa gondját. Jézus világosan beszél, ő nem azt akarja, hogy mi közömbösen húzogassuk a vállunkat és mondogassuk, hogy nem értünk hozzá, nem tudjuk megcsinálni, hogy ehhez kicsik vagyunk, hanem azt akarja, hogy az ő nevében cselekedjünk, gyümölcsöt teremjünk, maradandó gyümölcsöt. 
Érdemes elgondolkozni, hogy hol vannak a határaink? Vajon én "mekkora" vagyok egymagamban a magam szemében, és vajon, ha bátran Isten áldó kezét megfogom, akkor "mekkora" vagyok? Iskolás gyerekeink szerint 2-3 km nagyon sok, de ugyan ezekkel a gyerekekkel ha elindulunk zarándokolni, 20 km-t könnyedén megteszünk énekelve, imádkozva. Egy 2-3 szakaszos vers megtanulása meg néhány matematikai, fizikai képlet elsajátítása az iskolában, a gyerekek szerint nagyon nehéz, de egy 2 órás színdarab pörgő előadására, ugyan azok a gyerekek szívesen vállalkoznak. Diákjaink az elmúlt szombaton, Budapesten a Pedagógus Expón 2000 tanár előtt egy nagyon parádés előadást mutattak be, melynek a végén a tanárok állva tapsoltak. Kérdem én, akkor a valóságban "mekkorák" vagyunk? Hol vannak a határaink? Meddig tűrje Jézus a helybe totyogásunkat, a béna kacsa vergődésünket? Miért kárhoztatjuk magunkat szellemi, fizikai, lelki szempontból satnya kis törpéknek? Miért nem merjük kitárni szárnyainkat és Istenbe vetett hittel útra kelni, hogy a legszebb álmainkat valóra váltsuk? 
Jézus Krisztus biztatására, Szt. Péter példájára imádságos szeretettel evezzek a mélyre, dobjam ki a hálót, mert egészen biztos, hogy a minden kegyelmek Atyja meg fogja tölteni az én hánykolódó ladikomat kegyelmével, mindazzal amire szükségem van. 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Páll Éva nevelőnő sikeres előadásokkal oktatja gyermekeinket.
Amikor a színeváltozás hegyéről Jézus visszatért tanítványaihoz, látta, hogy nagy tömeg tolong körülöttük, és írástudók vitatkoznak velük. Amint az emberek észrevették Jézust, mindnyájan meglepődtek, majd elébe siettek és üdvözölték. Jézus megkérdezte tanítványait: „Miről vitatkoztok velük?” Valaki a tömegből így felelt neki: „Mester! Elhoztam hozzád a fiamat. Gonosz lélek lakik benne, aki némává tette. Valahányszor hatalmába keríti, földhöz vágja. Habzik a szája, fogait csikorgatja és megmerevedik. Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle, de nem tudták.” 
Jézus így válaszolt: „Ó, hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!” Erre odavitték hozzá. Mihelyt a gonosz lélek meglátta Jézust, tüstént elkezdte ide-oda rángatni a fiút, az pedig a földre zuhant, és habzó szájjal vonaglott. Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mióta szenved ebben a bajban?” Ő azt felelte: „Gyermekkora óta. A gonosz lélek gyakran tűzbe és vízbe taszította, hogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, szánj meg minket, és segíts rajtunk!” Jézus így felelt neki: „Ha valamit tehetsz? Minden lehetséges annak, aki hisz!” Erre a fiú apja azonnal felkiáltott: „Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!” 
Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze, ezekkel a szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: „Te néma és süket lélek! Parancsolom neked, menj ki belőle, és soha vissza ne térj belé!” Erre (a gonosz lélek) összevissza rángatta a fiút, és hangos kiáltással kiment belőle. A fiú olyan lett, mint a halott. Többen meg is jegyezték: „Meghalt!” Jézus azonban megragadta kezét, és felsegítette. A fiú talpra állt. Amikor azután Jézus hazaérkezett, és egymás között voltak, a tanítványok megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni a gonosz lelket?” Jézus így felelt: „Ezt a fajtát semmi mással nem lehet kiűzni, csak imádsággal és böjtöléssel.” 
Mk 9,14-29
Bővebben: 2019. február 22. – PéntekSzent Péter apostol székfoglalása
A mi Urunk, Jézus Krisztus nem csak bevonja a tanítványait a munkába, hanem a feladatokat le is osztja köztük!
Péter: "Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.” Mt 16,13
Az apostolok azáltal nőnek fel, válnak érett felnőtt, felelősséget hordozó keresztényekké, hogy Jézus nem csak bízik bennük, de rájuk is bízza a világ továbbteremtésének a szép feladatát! Az apostolok és az ő tanítványaik feladata, hogy a világ végéig minden népet, nemzetet tanítsanak a szeretet parancsára! Igen, Isten Szent Péterre és társaira bízza a szeretet országának építését! Bízik ezekben az emberekben, akiket 2-3 éve ismert meg, és bizalmának a gyümölcse a kétezer éve fennálló Egyház, a sok - sok nagyszerű szent, bölcs tanító, a közel két milliárd megkeresztelt ember akik ma itt élnek a földön, nem is beszélve arról a rengeteg templomról, kolostorról, csodálatos szentélyről mely az egész földet behálózza! Egyházunk,  Istennek a teremtményeibe, az emberbe vetett bizalmának a hatalmas, szép csodája, mely önmagában is térdre kényszerít, Krisztus követésére indít bennünket!
Osszuk le a feladatokat! Sokszor meggyőződtem, hogy milyen nagyszerű fiatalok élnek a Szent Ferenc Alapítvány Otthonaiban! Most arra kérem, hogy ők maguk szervezzék meg a Székelyhídi Ifjúsági Találkozót, a 2019. június 28-30 közti "HÍD FEST" rendezvényt! Mindenben melléjük állunk, de a rendezvény megtervezése, kivitelezése az otthonainkban felnövekvő fiatalok dolga!
Merjünk munkánkba embereket bevonni, merjük feladatainkat megosztani, merjük tisztségeinket átadni a körülöttünk felcseperedő fiataloknak!
Szeretettel,
Csaba t. 
Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” 
Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.” 
Mt 16,13-19
Bővebben: 2019. február 19. – Kedd"Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem." 
Jel 3,20
Menyi szép kő templom van a világban!! A te tested Isten temploma!!  Vajon milyen a te Templomod? Fel van szentelve, vagy egy bűn - barlang? Van oltár, áldozat a templomodban? Istened előtt van egy szál virág? Mindig ég az  Isten szeretet gyertyája? Emberkatedrális vagy, vagy csak egy romos útszéli kápolna?? 
A szebbnél szebb képeket nézegetve "csak saját magadnak" rajzold le azt a templomot, mit te építettél, építesz szívedben Istenednek.... 
A VILÁG LEGSZEBB TEMPLOMAI
Szeretettel, 
Csaba t. 
A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a lelkükre kötötte: „Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától!” Ők egymás közt arról beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?” Azt válaszolták: „Tizenkettőt.” „És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?” Azt felelték: „Hetet.” Erre újra megjegyezte: „Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?”  
Mk 8,14-21
Bővebben: 2019. február 17. – Évközi 6. vasárnap"Örüljetek,.... és ujjongjatok!"
A keresztény ha az élet terhét vállalja, és az állapotbeli kötelezetségeivel együtt járó nehézségeket nap mind nap türelmesen a vállára veszi, akkor meg van minden oka, hogy örömben éljen és bízhat benne, hogy élete minden gond, baj ellenére ujjongásba fog torkollni! A keresztény nem azért boldog mert a dolgok jól mennek, vagy mert a pénze szépen gyűl a bankban, hanem azért, mert minden gyengesége ellenére is tudja, hogy a jó Isten magáénak vallja és szereti őt!! Az Isten szerető ember akár az oroszlánok ketrecében is boldog lehet, mert Jézus nem a rendkívüli teljesítményekhez, vagy a szemet gyönyörködtető megvalósításokhoz köti a boldogságunk feltételeit, hanem a vele való személyes kapcsolathoz!! Munkánk utáni eredmények igazából a jó Isten ajándékai! Mi vetünk, földbe hullunk akár a jó mag, vagy a hosszúszárú tavaszi eső, de a termést, a gyümölcsöt azt Teremtőnk adja, akkor amikor Szent Fölsége jónak látja!!
Lehet, hogy szegény vagy, talán éhezel, sírsz, jószándékaidat félre magyarázzák, és mindenféle rosszat rád mondanak, de te ha a szeretet útján jársz, boldog leszel. Az igazi boldogságot amúgy sem tudja megadni vagyon, jó mód, siker, vállveregetés, a boldogság forrása nem itt van, hanem teremtő Istened karjai között! A jó keresztény oda vágyik!!
Szeretettel, 
Csaba t.
Kép: Tavaszba fordul a tél
Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, és egy sík terepen megállt. Rengeteg tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül egész Júdeából, Jeruzsálemből, valamint a tíruszi és szidóni tengermellékről. Ekkor tanítványaira emelte tekintetét, és megszólalt: 
„Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa. 
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek. 
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul. 
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal. 
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat. 
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok. 
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok! 
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.” 
Lk 6,17. 20-26
Bővebben: 2019. február 16. – SzombatIstennek gyermekeiről gondoskodó szép tulajdonságát elmélkedjük át a Mennyei Atyánk tiszteletére szentelt 2019-es év nyolcadik hetében!
Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen! Majd ezt mondta Isten: Nektek adok minden maghozó növényt az egész föld színén, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: legyen mindez a ti eledeletek!  Mózes Első Könyve 1,27
Isten milyen szépen kitalált mindent, milyen szépen élhetnénk testvéri szeretetben és akkor ilyeneket kell olvassunk, lássunk a saját szemünkkel: "A Föld tizenhét év alatti népességének körülbelül húsz százaléka, vagyis több mint 380 millió gyerek és fiatalkorú, nő fel szélsőségen szegény körülmények között"  írta MTI.
Isten nem szegénységre, nélkülözésre teremtette az embert! A szegénység, éhezés, nyomorúság nem azért van, mert Isten nem tarisznyálta fel az ő gyermekeit, hanem azért mert mi egymástól elvesszük Isten ajándékait! Világunkban már mindent számon tartanak az okos számítógépek. Az államok pontosan tudják, hogy egy - egy üzletbe mennyi élelem került a polcra, azt is tudják, hogy az mennyi értéket képvisel, és a készletből mennyi kel el és mennyi marad meg a szavatosság lejárta után! Sajnos, mindazt a készletet mi nem kelt el, meg kell semmisíteni, azt az összeget is számon tartják amit arra költenek, hogy a megtermelt, üzletbe eljuttatott, onnan a megsemmisítőbe elszállított és ott elpusztított élelemre költenek! Ezeknek az elpazarolt élelmiszereknek az árát a közgazdászok összeadták. A fejlett országokban a megtermelt, az üzletekbe elszállított, onnan meg törvényesen kidobott élelmiszereknek az ára ha egy ország éves bevétele (CDP-je) lenne, akkor ez az ország a világ ötödik leggazdagabb országa lenne! 
Jézus nem maga ad enni az embereknek, ő csak megáldja, megszaporítja Kánában is, de a mai evangélium beszámolója szerint is az emberek munkáját, erőfeszítését! Az emberek jóságát, a hét kenyeret, a halakat áldotta meg Jézus Krisztus kétezer évvel ezelőtt, hiszem, hogy ma is megáldja a testvéreihez lehajló ember jóságát, segíteni akaró szándékát! Nem Isten szűkmarkú, mi vagyunk kapzsik, lelketlenek, alulszervezettek. 
Ott ahol vagyunk figyeljünk egymásra, és tegyünk meg mindent azért, hogy a felnövekvő generációk bőségben, Isten jóságát magasztalva élhessék életüket ezen a földön!
Szeretettel, 
Csaba t. 

385 millió gyerek él szélsőségesen szegény körülmények között

Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?” Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.  
Mk 8,1-10
Bővebben: 2019. február 14. – CsütörtökSokszor olyan erőtlen a mi imánk!! Bágyadtan, félénken kopogtatunk, csak úgy ímmel ámmal fordulunk teremtő Istenünk felé, hitetlenül!! ne csodálkozzunk, ha a kérésünk nem talál meghallgatásra! Tanuljunk a szír-föníciai származású pogány asszonytól! Bátran, kitartóan kérjünk, kopogtassunk, zörgessünk, míg kérésünk meg hallgatásra nem talál!! Jézusnak tetszik a bátor, gyermekéért küzdő anya, nem utasítja vissza, hanem teljesíti szinte követelőző kéréseit!!
Az imádság erejében bízva, 
Csaba t. 
Kép: A bajban lévő anyákért, gyermekekért kiálló kedves nővérek
Jézus egyszer Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Itt betért egy házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott titokban. Egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg, tudomást szerzett róla, odasietett hozzá, és a lábához borult. Az asszony szír-föníciai származású pogány volt. Azt kérte tőle, hogy űzze ki leányából a gonosz lelket. Jézus először elutasította: „Hadd lakjanak jól előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek kenyerét, és a kiskutyáknak vetik!” De az asszony így folytatta: „Igaz, Uram, de az asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek elmorzsálnak.” Jézus azt válaszolta: „Szavad jutalmaként menj! A gonosz lélek elhagyta leányodat.” Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a gonosz lélek.  
Mk 7,24-30
Bővebben: 2019 február 13. – Szerda"....ami az emberből származik, az szennyezi be őt.” Mt 7,14
Milyen vágyak mozgatnak engem? Mire vágyok teremtő Istenemre, vagy teremtő Istenem teremtményeire? Eljutottam oda, hogy az ajándékozó keljen nekem, vagy hanem még mindig az Ajándékozó ajándékai kellenek nekem!? Fontos kérdés: ma mi után nyújtottam ki a kezemet? Ma miért fáradtam, dolgoztam? Miért adtam oda a napomat? 
Ahol a kincsed ott a szíved! Amit gyűjtesz, azzá válsz!! Ha szép, szent dolgokat kerestél akkor te magad is szépé, szenté válsz! De ha bűnös kapcsolatokat, önző bírvágytól vezetve rozsda marta lim - lomot keresel, akkor egészen biztos, hogy te magad is átalakulsz "barátaid, céljaid" szintjére, nívójára!! 
Szíved vágyait mérd a Végtelenhez, 
Csaba t. 
Kép: Éva nevelőnő a dévai gyermekeinkből sok  szépet, jót hozott ki... Hála neki érte!! 
Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: „Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt.” Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: „Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának mondott minden ételt. 
Aztán így folytatta: „Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert.” 
Mk 7,14-23
Bővebben: 2019. február 12. – KeddKépmutatók! Képmutatás! Csendesedjek el és nézzek magamba, vajon ez a Jézus által ostorozott rossz tulajdonság mennyire vert gyökeret bennem!?
A mai ember nagyon sokszor nem "van", hanem látszik valaminek, olyasmit mutatunk, amik igazából nem "vagyunk". A napokban egy magyarországi, vidéki iskola évi költségvetését elosztottuk a diákok számával s a tanítási napokkal. Ötezer ötszáz forintba kerül abban az iskolában egy nap. Ez azt jelenti, hogy minden tanév egymillió forint. Ennyi pénzt adományoz az adófizető társadalom minden egyes diáknak, és ebben természetesen nincs benne sem az iskola építése, fenntartása, se más típusú kiadás sem. Kérdem én azt, hogy diákok, tanárok mennyire dolgozunk rá az adófizető emberek adományára?
Képmutatás! Sajnos mindennapi esemény, nagyokat pályázni, össze-vissza ígérgetni, aztán az elnyert pénzekkel így-úgy elszámolni! Sajnos aztán a végeredmény... nem lesz semmi belőle. Félelmetesen sok pénzt lepályáztak mindenféle "szakemberek", mindenféle mondvacsinált problémák megoldására! Például a szórványmagyarság felmérésére készültek hangzatosabbnál hangzatosabb tanulmányok, beszámolók, de ebből a bajban lévő közösségek, a konkrét fizikai személyek vajmi keveset profitáltak. Sajnos, ismerek olyan gyermekvédelemmel foglalkozó szakember gárdát is, akik ugyancsak nagyokat pályázva sokszor a Szent Ferenc Alapítvány gyerekeiről készült fényképpel, aztán néhány arcfestős mókával, pár tál gyümölcssalátával számolnak el a lepályázott pénzekről. Képmutatás! 
Mímeljük, hogy imádkozunk, mímeljük, hogy dolgozunk, mímeljük, hogy szeretjük egymást, és közben terméketlen fügefaként tengünk-lengünk! Így van, csak ne csodálkozzunk ha az életünkbe gyümölcsöt kereső Krisztus átkot mond ránk. Egymást, sőt még magunkat is képmutató álszenteskedéssel be tudjuk csapni, de Istent nem lehet becsapni. Üljünk neki tanulni, s mi felnőttek tegyünk meg mindent, hogy a gyermekek valóban tanuljanak, hogy a drága pénzen fenntartott oktatási intézmények a tudás, tanulás, a kibontakozás, bölcsesség fellegvárai legyenek. Minden egyes pénz érmével, mely emberi munkából kisajtolt adóból származik, ha lepályázod, az utolsó ítéleten el kell számolnod. A megpályázott pénz talentum, amelyet ha nem kamatoztatunk, számíthatunk teremtő Istenünk ítéletére. 
A képmutatás sok ezer arccal próbál belopakodni nap mind nap az életünk legbensőbb szentélyébe is, de mi ne hagyjuk, mint a gazt a kertész irtsuk ki irgalmatlanul, mert nagyra nőve megfojt, megül mindent mi érték, fontos számunkra!! 
A képmutatás bűnétől menekülve, 
Csaba testvér
Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. 
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?” 
Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van: Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.” 
Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az „korbán” vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.”
Mk 7,1-13
Bővebben: 2019. február 11. – Hétfő1858. február 11-én, Lourdesban megjelent Bernadettnek a Boldogságos Szűzanya. A jelenés helyén forrás fakadt, melynek vizében az elmúlt évtizedek alatt sok-sok ember meggyógyult. 1993-ban, II. János Pál pápa február 11-ét a Betegek Vlágnapjává tette. Azóta ezen a napon testi-lelki egészségért imádkozunk. 
Az evangélium szerint, Jézus Krisztustól nagyon sokan kértek és kaptak erőt, gyógyulást. Bármerre ment, "a betegeket hordágyon odavitték, ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult."Mk 6,53.
Hiszem, hogy gondjaimra, bajaimra van orvosság, hogy képes vagyok felállni, meggyógyulni, újrakezdeni? A Lourdesba zarándokló, imádkozó, böjtölő emberek közül sokan meggyógyultak. Hiszem-e, hogy a böjt, a testet-lelket megpróbáló zarándokút, az imádság, Isten jelenlétének a keresése engem is meg tud gyógyítani? 
Milyen jó lenne ha a bajban, betegségben nem elengedném önmagam, ha nem csak az orvosok vegyszereire bíznám a gyógyulásomat, hanem én is bűnbánatot tartva útra kelnék, hogy szülőföldem szentélyeit meglátogatva, a test és a lélek imájával Teremtőmhöz fordulnék. Hiszem, hogy nem csak február 11-én, és nem csak Lourdesban, hanem az év minden egyes napján és a földkerekség bármelyik pontján Isten meghallgatja a betegségében hozzá kiáltó embert. 
Kelj föl ás járj, az orvosok szerint napi 10 km-t kell mennünk. A mozgás hiánya korunk betegségének egyik legfontosabb forrása. Anyánk az Egyház évezredek óta nem csak zarándokutakra akar vinni, hanem az önmegtagadásra, a böjtre is buzdít. Korunk másik rákfenéje a mérhetetlen fogyasztás. Nagyon sok ember betegre eszi önmagát. Hiszem, hogy az egészséges böjt a test és a lélek orvosa. 
Lourdes üzenete: indulj el zarándok utadra, böjtölj és keresd imádságos szeretettel Istened jelenlétét, és meggyógyulsz. A testi-lelki egészségedet nem bízhatod csak a drága pénzzel megvásárolható orvosságokra, te több vagy, mint patikában beszerezhető vegyszerek! Testi-lelki egyészséged a te kezedben van, bízzál teremtő Istenedben, ki azt akarja, hogy erőben, egészségben nagyra nőve gyümölcsöt teremjél, maradandó gyümölcsöt.
Szeretettel, 
Csaba t.
Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték, ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult. 
Mk 6,53-56

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Életünk fonala olyan, mint egy végtelen pamutgombolyag, amelynek első centimétere a földi élet, a többi az örökéletünk. Rövid vándorlásunk, küszködésünk végtelen hosszúnak tűnik, de minden könnycseppünket mennyei Atyánk szárítja fel.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. június 26. szerda, János és Pál napja van. Holnap László napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Az erőtlenség

Mindannyian megtapasztaljuk az erőtlenségből fakadó elesettséget.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube