Bővebben: 2019. február 10. – Évközi 5. vasárnapAjándékozó Isten! Istenünk talán egyik legszebb vonása, az ajándékozásra való készség. Maga a létünk, a teremtés ajándékozás, hisz a nem létezőt megajándékozta Teremtőnk a léttel. Aztán a létezőt megajándékozza létfeltételekkel, az embert az Édennel, szabad akarattal, a szabadság világot formáló erejével, művészettel, bölcsességgel, az újrakezdés szakadatlan lehetőségével. Isten ajándékozó szeretete nem szűnik meg sohasem, az emberiségnek újabb és újabb lehetőséget ad, prófétákat küld s a végső időben Szent Fiát is nekünk ajándékozza: "mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte". 
Ez az ajándékozó szép vonás ott ragyog Jézus arcán is, az egész éjjel hiába fáradó halászokat megszólítja : Evezz a mélyre", dobd ki a hálót", Péter engedelmeskedik s megtelik a háló hallal. Ajándék? Áldás? Csoda? Igazából Jézus léte ajándék,  áldás, csoda! Jézus élete tele van csodákkal, ajándékokat osztó szép pillanatokkal, hisz minden egyes gyógyítás, tanítás, vigasztalás, jó szó ajándék. A kánai menyegzőn közel 600 liter bort ajándékoz a boldog násznépnek! Jairus családja egészen biztos ajándékként élte meg gyermekük gyógyulását. Zakeus környezete egészen biztosan ajándéknak tekintette a kapzsi vámos megtérését. Jézus nemcsak ajándékot ad, hanem Ő volt maga az ajándék, ahol megjelent, megszólalt ott jobbá vált a világ, tisztábbak, bölcsebbek lettek az emberek. Nagypéntek, a megváltás is egy ajándék: "nagyobb szeretete senkinek nincs, mind aki életét adja (ajándékozza) övéinek".
Isten, a Teremtő, Jézus Krisztus, a Szentháromság ajándék, áldás mindannyiunk számára! Gondolkozzunk el azon, hogy a mi arcunkon ott ragyog-e az ajándékozás isteni szép vonása? Vajon mikor és kiknek adtam ajándékot az elmúlt napokban, években? Hány ember számára áldás, ajándék az én létem? Törekszem arra, hogy áldás, ajándék legyek a szülőföldem számára és mindazok számára, akik a szülőföldemen élnek: emberek, növények, állatok, de még az élettelen épületek, sziklák, folyók számára is?  
A Szerelem, a házasság szentségét ünnepeljük!! Induljunk el tudatosan egymás felé egy mosollyal, egy  kis meglepetéssel, figyelmességgel, ajándékkal! Ne féljek az ajándékosztás útjára lépni, jó ajándékot adni, a jó Isten áldásává, hangosan kimondott jó szavává válni ezen a földön. A legjobb dolog amivel megajándékozhatjuk önmagunkat, ha mi magunk is ott ahol vagyunk, mindazok számára akik körülöttünk élnek, ajándékká válunk. 
Induljunk el az ajándékká válás keskeny, rögös, de gyönyörűséges útján.
Szeretettel,
Csaba t. 
Kép: Kedves lányunk Ibolya, a házasság szentségében oda ajándékozza magát a férjének!
Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. 
Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra.” „Mester – válaszolta Simon – egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra kivetem a hálót.” Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. 
Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust. 
Lk 5,1-11
Bővebben: 2019. február 5. – KeddMilyen sok bajban lévő "Jairus leánya", bajbanlévő gyermek, vérfolyásos asszony, hosszú évtizedek óta bénán fekvő ember van a mai világban is, akik sírva mondják: "nincs emberem" ki mellém állna, ki segítene, aki a szolgálatomba szegődne. A napokban egy magányos néninél voltam, ki egyik lábát elvesztette, érszűkület miatt. Az idős néni kórházban dolgozott hosszú évekig, a város szélén van is egy kis garzonja, nyugdíja is van valamennyicske, de "nincs embere". Kellene bevásárolni menni, különféle számlákat intézni, takarítani, s mindig minden dologra valakit meg kell kérni. Sajnos sok ilyen néni és bácsi van. Ahogy elnézem a gyermekvállalási kedvet, még nagyon sok ilyen magányos "embertelen" ember lesz. 
A társadalmunkat összetartó szövet nagyon meggyengült. Vélt, valós sérelmeink alapján hihetetlen könnyen fordítunk hátat egymásnak, engedjük el egymás kezét. A bajban lévő gyermekeink közül nagyon soknak vannak rokonaik, szüleik, de a magára maradt idősek közül is a legtöbbnek van rokona, hozzátartozója. Jézus Krisztus lehajol egy ezer idegenhez, félretesz mindent és elindul Jairushoz, hogy a szenvedő gyermekén segítsen, a beteg asszonyt a nagy tömegben is megszólítja. 
Milyen jó lenne, ha Jézus Krisztus képére, hasonlatoságára átalakulnánk!! Ezen a napon imádkozzunk azért, hogy Jézusnak a beteg gyerekhez siető, szenvedő beteghez lehajló szép vonásai felragyogjanak a mi arcunkon is. Adja az Isten, hogy elsősorban a vér szerinti rokonainkat gondozzuk, ápoljuk, de Jézus példájára az ezer idegenekhez is tudjunk irgalmas felebaráti szeretettel oda fordulni.
Kisebb testvéri ragaszkodással,
Csaba t.
Kép: Légy te a XXI század Szent Kristófja
Abban az időben, amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a Genezáreti-tó túlsó partjára, a parton nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába elé borult, és nagyon kérte: „Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!” Erre ő elment vele. 
Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen kezelésnek vetette alá: Mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre rosszabbul lett. Hallott Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját, így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” És azonmód megszűnt a vérfolyása. Érezte testében, hogy meggyógyult bajából. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben, és megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?” De ő mégis körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett – mert hisz tudta, hogy mi történt vele –, odaborult eléje, és őszintén bevallotta neki az igazságot. Ő így szólt hozzá: „Leányom, hited meggyógyított téged. Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!” 
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és közölték: „Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?” A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak higgy!” Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy riadalmat, sok siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk: „Mit lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.” Azok kinevették. Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement (a helyiségbe), ahol a gyermek volt. Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: „Talita kúm”, ami annyit jelent: „Kislány, mondom neked, kelj föl!” A kislány azonnal fölkelt, és járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül voltak a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki meg ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.  
Mk 5,21-43
Bővebben: 2019. február 2. – SzombatUrunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)
"(Az Ige) az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek." Jn 1,9
Ma a szentmise végén mindenki aki akart elő jött és az oltár gyertyájáról meggyújtott lángot kapott! Akik fogadták a lángot, és hordozzák, - a szentírás tanítása szerint, -  azok Isten gyermekei! Szép kép, tudatosan a kezembe veszem a lángot és elindulok vele a testvéreim felé!! A sötéttel nem lehet harcolni, nem lehet összetörni, kilapátolni az ablakon, de nem is kell, mert ahol a fény felragyog ott a sötétség oszlik, hisz a fény hiánya maga a sötétség! Ilyen egyszerű! 
Dönts te is, fogadd a lángot és indulj el testvéreid felé!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona”. Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent: 
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, 
szavaid szerint békességben, 
mert szemeim meglátták Szabadításodat, 
melyet minden nemzet számára készítettél, 
hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, 
és dicsőség népednek, Izraelnek. 
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!” Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak. 
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.  
Lk 2,22-40
Bővebben: 2019. február 1. – Péntek"...az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést!" Mk 4,26
XXI század fizikája, a klasszikus newtoni fizikát, bár az logikusnak, megmagyarázhatónak tünt, mégis hátrahagyta a kvantum fizika, a kísérleti eredményei alapján! Meg vagyok győződve, hogy a józan logikára épülő klasszikus pedagógia, lélektan, is a közeljövőben egy hatalmas lépést fog tenni, azért hogy a gyerekeken, a felnőtteken reálisan segíteni tudjon!!
Mire gondolok? A XX század elején a fizikusok kísérleteik során döbbenten látták, hogy az elemi részecskék nem a klasszikus fizika törvényei szerint viselkednek!! Nagyon sok érdekes felfedezést tettek a kísérleti fizikusok, habár ők azt gyanítják, hogy még csak a jéghegy csúcsát kapirgálják! Ezek a felfedezések egészen biztos, hogy rendre a mi életünkbe is be fognak szivárogni!
Nagyon sokszor azt halljuk, hogy a múlt determinálja az életünket! A kvantum fizika szerint a részecske ha két résen átmegy, akkor a fényérzékeny lemezen, nem csak a két jó előre kiszámítható ponton fog célba érni, hanem akár egy hullámverés, a fényérzékeny lemez nagyon sok pontján nyomot hagy maga után!! A rés, melybe belekényszerül a részecske, nem fosztja meg szabadságától, nem  determinálja az őt meghatározó pályára kényszerítő akadály!
Csodálom a gyermekeinket!! Sokukkal, rövid életük ellenére, már nagyon sok minden történt!! Emberileg nézve, azok a szűk rések, miken ők átpréselték magukat, a létben maradásért meg kellene határozzák az ő életüket!! Istennek legyen hála, ámulva látom, hogy a múlt sebei nem határozzák meg gyermekeink életét!! Családjuk széthullása, szüleik elvesztése, hogy egyéb tragédiákról ne is beszéljek nem determinálja az ő jövőjüket! A szabad akarat képes mindent felülírni! Sem a szülök, sem a pedagógusok, sem a balsors, sem a szerencsés véletlenek nem képesek egyértelműen meghatározni az életünket!! Hiszem, hogy ez nemcsak az egyének életére igaz, hanem a népek, nemzetek életében is!! Meg vagyok győződve, hogy a mi népünk életét nem Trianon, nem a két világháború, vagy ötvenhat határozza meg, hanem a mi szabad akaratunk, bátorságunk, Istenbe vetett hitünk, egymás iránti bizalmunk, szeretetünk!!
Szabadok vagyunk! Nem csak a részecskék, hanem mi magunk is szabadok vagyunk, de nemcsak mi, hanem a belőlünk felépülő társadalom is sokkal szabadabban képes mozogni, mint ahogyan azt egyesek gondolják!! Tudósaink felfedezéseire figyelve, tágítsuk ki világunkat, világnézetünket ragyogja be Krisztus tanításának a fénye és éljünk a földbehulló mag égfelé törő végtelen szabadságával!
Tudósaink előtt fejet hajtva,
Csaba t. 
Kvantummechanika
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: 
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” 
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” 
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik. 
Mk 4,26-34
Bővebben: 2019. január 30. – SzerdaRánézel a képre, a behavazott tájra és azt mondod, hogy szép! Holott így csonttá dermedve, egy iszonyú küzdelem körvonalazódig előttünk! Ezek a fenyők, akárcsak mi magunk is a Teremtőnktől az élet hordozásának, kibontakoztatásának a parancsát kapták!! Magjuk kemény földbe hullott, de ők az élet mellett döntöttek, élnek és élni akarnak! Leáll a növekedésük, az élet funkciójuk, télen némán gubbasztanak a hó alatt! Tavasszal új rügyet fakasztanak és győzelmüket a létükre törő fagyos télen egy újabb koronát növelve ünneplik meg!! Minden évben mámoros diadallal egy rend új ággal gyarapodnak, s bár tudják, hogy győzelmük egy pár hónap alatt semmivé lesz, s újból lecsap a fagyos tél az ágakra , mégis növekednek az ég felé!! 
Ma a Mesterünk magvetőről szóló  szavait olvasva nem arról szeretnék elmélkedni, hogy milyen az áldott föld, mely befogad, termékeny, vagy tövises-e, netán köves? Hanem arról, hogy nekem mind életet hordozó magnak mi a dolgom: Az én dolgom elfogadni a földet melybe hulltam, melybe őseim belehaltak, legyőzve a nehézségeket, nagyra nőve gyümölcsöt teremni, maradandó gyümölcsöket!! Vannak gondok, nehézségek, problémák? Biza sok baj van ebben a földben, tövises, szikes, köves, de ez adatott nekünk!! Biztos, hogy vannak nagyon nehéz fagyos nappalok, éjszakák, de ki kell tartanom, bíznom kell abban, hogy jön az áldott napfény, a tavasz mikor diadalt ülve új remény, álom sarjad a szívemben!! 
A fagyos télben, az áldott tavaszt várva, szeretettel, 
Csaba t.   
Kép: Fodor István, fent a Hargitán
Amikor Jézus a Genezáreti-tó partján tanított, nagy tömeg gyűlt köréje. Ezért hajóba szállt, és egy kissé beljebb ment a parttól, a tömeg pedig a tó partján maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenről beszélt nekik. Így kezdte tanítását: „Halljátok csak! Kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett. Odaszálltak az égi madarak, és fölcsipegették. Némely mag köves helyre esett, ahol nem volt elég talaja. Itt hamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor azonban kisütött a nap, megperzselődött, és mivel nem volt elég erős gyökere, elszáradt. Némely mag pedig tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek, elfojtották, úgyhogy nem hozott termést. A többi mag jó földbe hullott, kikelt, felnőtt, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hozott.” Jézus így fejezte be szavait: „Akinek füle van, hallja meg!” 
Amikor egyedül maradt, tanítványai és a tizenkét apostol megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme, így válaszolt nekik: „Ti megtudhatjátok Isten országának titkát, a kívülállók azonban csak példabeszédekben hallanak róla: Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek, nehogy megtérjenek, és bocsánatot nyerjenek. Azután így folytatta: „Nem értitek ezt a példabeszédet? Hogyan fogjátok a többi példabeszédet megérteni? A magvető az, aki az igét hirdeti. Azok, akikben útfélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, és kitépi szívükből az elvetett igét. Azok, akiknél köves talajra hullt a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen hajlanak rá; de nem ver bennük gyökeret, mert (állhatatlanok), csak a pillanatnak élnek. Ezért, ha szorongatás vagy üldözés éri őket az Isten igéje miatt, hamarosan meginognak. Azok pedig, akikben tövisek közé esik (az Isten igéje), meghallgatják ugyan a tanítást, de a világi gondok, a csalóka gazdagság és a többi földi szenvedély rabul ejtik őket; és elfojtják az igét, úgyhogy nem hoz bennük gyümölcsöt. Végül vannak olyanok, akikben az ige jó földbe hullott. Hallják a tanítást, magukévá is teszik, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hoznak.” 
Mk 4,1-20
Bővebben: 2019. január 27. – Évközi 3. vasárnap„Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Lk 4,14
Milyen csodálatos bölcsességgel indítja Jézus Krisztus, az evangélium hirdetését szülőföldjén! Végtelen szeretettel, jósággal tanit, gyógyítja a betegeket és az emberek "megbotránkoztak rajta. Jézus megjegyezte: „A prófétának csak a saját hazájában és házában nincs becsülete.” Hitetlenségük miatt ott több csodát nem is tett." Mt 13,57 
Miért ilyen nehéz kinézni a szemünkből és szeretettel hosszan gondolni azt amit a másik mond nekünk?! Jézus Krisztus kortársainak egy nagy része képtelenek felfogni a csodálatos bölcs tanítást! Eltelt kétezer év és naponta ölnek meg keresztényeket! Például ma a Fülöp sszigeteken "egy templomban robbantottak a merénylők, legkevesebb 27 halálos áldozata és 77 sebesültje van a terrorakciónak. Két pokolgép robbant fel január 27-én, vasárnap a Fülöp-szigetek déli részén, ahol aktívak az iszlamista szélsőségesek. Az első robbanószerkezet Sulu tartomány fővárosában, Jolóban, egy katolikus templomban lépett működésbe a mise alatt, a második a mentés megkezdését követően a templom parkolójában robbant fel – mondta el Gerry Besana katonai szóvivő."
Rengeteg fájdalmat okoznak egymásnak, maguknak az emberek. Körülöttem, bármerre nézek sebeik alatt görnyedező gyermekek, felnőttek élnek! Olyan egyszerű lenne csendben odamenni a másikhoz és nyugodtan megkérdezni, hogy nézd "ezt hallottam", vajon ez igaz és ha igaz akkor miért mondtad, tetted ezt, vagy azt? Meg sem próbáljuk kideríteni az igazságot, csak robbantunk, ha nem pokolgépet, akkor egy summás ítéletet, vagy a megszólás, a rágalom bombáját! 
Nézzek magamba, és próbáljam meg, nagy - nagy szeretettel köszönteni, elfogadni a mellettem élő testvéremet, akarjak, merjek párbeszédet kezdeni, folytatni azzal aki mellettem él! Imádkozzunk Szent Ferenc atyánk szavaival, Csaba t. 
Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,
ahol gyűlölet lakik, oda szeretet vigyek,
ahol sértés, oda megbocsátást,
ahol széthúzás, oda egyetértést,
ahol tévedés, oda igazságot,
ahol kétely, oda hitet,
ahol kétségbeesés, oda reményt,
ahol szomorúság, oda örömet.

Szentmise alatt robbant pokolgép a Fülöp-szigeteken

Már sokan vállalkoztak arra, hogy a körünkben lejátszódott eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni igének. Most jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek pontosan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletre méltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanítások, amelyekre oktattak. 
Abban az időben: Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. 
Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” 
Összetekerte az Írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.”  
Lk 1,1-4; 4,14-21
Bővebben: 2019. január 26. – Szombat, Szent Timóteus és Szent TituszHiszem, meg vagyok győződve, hogy minden gyengeségem ellenére engemet is az apostolok kérésére az Aratás Ura hívott, küldött a munkába, az Ő életadó földjére!! 30 évvel ezelőtt szentelt Jakab Antal püspök úr, Gyulafehérváron pappá!! Akkor 59 kiló voltam, a kommunizmus vég nélkülinek tűnt, nem volt se jövő, se kilátás semmire, de én bíztam a jó Istenbe, bíztam egyházi elöljáróimban, kik mind megjárták a börtönt hitükért és Isten nevében elindultam társaimmal! 
Elteltek az évek, most 2019-ben, hatvan évesen, mint 30 éve pap, alázattal el kell mondanom, hogy az aratnivaló valóban rengeteg és sokszor elég nehéz, sőt gyakran rázós is volt, de Istenben, egyházamban soha nem csalódtam!! Csodálatos harminc évet kaptam az Istentől, a csodák földjén járhattam gyermekeinkkel, megtapasztalhattam a jó Isten végtelen gondviselő jóságát, irgalmas türelmét, azt az isteni bölcsességet, mely minden nehézségből nemcsak kivezetett, de minket is formál, okosabbá, jobbá, bölcsebbé tesz! 
Szívem csordultig van, hálával Teremtő Istenem iránt, aki jónak látott nemcsak megszólítani, de lépésről, lépésre, botladozásom ellenére is vezetni, és egy hihetetlen csodálatos szép nagycsaláddal megajándékozni! Mindezért hálás szívvel, Krisztus akarata szerint hangosan hirdetem: Testvéreim "elérkezett hozzátok az Isten országa!”  Lk 10,1-9
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Virk László
Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. 
Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: „Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!”  
Lk 10,1-9
Bővebben: 2019. január 25. – Péntek, Szent Pál apostol megtérése"Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." Mt 16,15 
Figyeljünk fel arra, hogy Jézus nemcsak az emberekhez küld bennünket, hanem minden teremtményhez! "Egész teremtett világ sóvárogva (epedezve) várja Istengyermeki méltóságának kiteljesedését, (Rom.8,19), a paradicsomi állapot helyreállítását! És itt nemcsak az ember világára gondol Isten, hanem az egész teremtett világra, a fákra, növényekre, állatokra, Isten minden teremtményére, a mi testvéreinkre. A keresztény ember ezért csak “zöld" lehet, olyan, aki tiszteli, szereti a természetet!!  Imádkozzunk, hogy életünk senkinek, semminek ne okozzon fölösleges fájdalmat, a növényeket, állatokat, ne értelmetlenül  kínozzuk, gyilkoljuk, hanem Isten akarata szerinti paradicsomi állapotokat alázattal helyreállítva, mindenkivel és mindennel békességben éljünk
Szent Ferenc ennél is tovább megy, az engedelmesség fogadalma a másikra való tudatos figyelés, odahallgatás, engedelmesség, a másik ki nem mondott gondolatának meghallását is jelenti! Ferenc szeretne engedelmeskedni az állatoknak, nővényeknek, még az élettelen dolgoknak is!! Igen, nem mindegy, hogy hogyan csuksz be egy ajtót, hogy teszel le egy kabátot, vagy mosakodás után mikor zárod el a csapot!!
Adná az Isten, hogy valóban minden teremtménynek jobb legyen azáltal, hogy én megtértem, Isten szeretetében újászületve élem életemet!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.  
Mk 16,15-18
Bővebben: 2019. január 23. – Szerda„Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Mk 3,1
Jézus Krisztus e kérdést feltehette volna így is: Szabad-e bármit a szeretet elé állítani? Az értékek rangsorában nálad, nálam mi van az első helyen?? A farizeusok számára, a szombat megtartása, Isten parancsa, természetesen az általuk értelmezett módon, mindennél fontosabb, még a szeretet parancsát is felülírja, ami amúgy szintén Isten parancsa, sőt ez a parancsok parancsa, SZERETET A FŐPARANCS!!  Na ezért szoktuk pejoratív értelemben emlegetni mindazokat akik addig csűrik, csavarják a tényeket, míg  nekik lesz igazuk, és így ők emelt fővel kibújhatnak a szeretet mindenkire kötelező általános parancsa alól! 
Nemrég ért véget a téli vakáció, dec. 21-tól, január 15-ig tartott. Azokkal a gyerekekkel kiket nem vittek haza, kiket nem is látogattak meg felhívtunk néhány szülőt, hogy a gyerek kívánhasson boldog ünnepeket. Nekem nagyon kínos volt hallgatni egyik másik szülőt, ahogyan magyarázkodott a 5-10 éves gyermekének, hogy miért nem tudott eljönni, miért nem volt ideje az ünnepek alatt felhívni a gyermekét, akit amúgy nagyon természetesen nagyon szeret! 4-5 felhívott nagyon "foglalt" apukánál, anyukánál aztán abba is hagytam a telefonálást, arra gondoltam, jobb ha nem szerzek a gyereknek is, de magamnak is kellemetlen perceket!!
Nézzek magamba, vajon mennyire vagyok farizeus? Vajon ilyen, olyan "fontos" dolog mögé nem bújok el, ahelyett, hogy mosolyogva átölelném szeretett gyermekemet, családom tagjait?! Sajnos sokszor mi magunk is vétettünk a szeretet parancsa ellen, ilyenkor ne "magyarázzuk a bizonyítványt", hanem őszintén, alázattal tartsunk bűnbánatot és lépjünk rá az őszinte tiszta szeretet útjára! Nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy szeressük egymást őszinte jóakarattal, mindent megbocsájtó irgalommal!
Magamat bűnnel vádolva,
Csaba t.
Kép: Jézus leintette: „Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked: Mire megszólal a kakas, háromszor megtagadsz." Mk 14,38
Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok kimentek, és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus vesztét.  
Mk 3,1-6
Bővebben: 2019. január 22. – Kedd„A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért." Mt 2,23
A sok polgári, egyházi előírás, törvény között nagyon egyszerű eligazodni, ha kézbe vesszük Jézus Krisztus drága iránytűjét!! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" (Mk 12,30-31) 
Érdemes elolvasni Szent Ágoston örök érvényű buzdítását is: "Igen rövid parancsot kaptál: Szeress, és tégy, amit akarsz. Ha hallgatsz, szeretetből hallgass;  ha kiáltasz, szeretetből kiálts;  ha korholsz, szeretetből korholj; ha kímélsz valakit, szeretetből kíméld; a szeretet gyökere legyen meg benned, s ebből a gyökérből csak jó fakad."
Két gyerek civakodott Déván, egymásnak feszültek, a kamaszok perzselő dühével szidták egymást! Közéjük álltam, mert láttam, hogy a két erejét próbáló kakas nemsokára egymásnak esik!! Szeretettel megöleltem mindkettőjüket és arra kértem, hogy hagyják, hogy a szeretet győzedelmeskedjen itt és most! Mindketten megöleltek, és így hárman összeölelkezve elmondtuk az Úr imáját!! A béke áldását kértem fiaimra!! 
Gyakran az "igazság" mögé bújva szeretnénk a közösségen belüli helyünket, pozíciónkat újrarendezni, vagy megszilárdítani, ezt teszik a falkában élő állatok is. A lovak a ménesben, vagy a farkasok a falkában nagyon gyakran marakodnak, harcolnak egymással és ez természetes is, mert a közösség érdeke az, hogy a legerősebb, legravaszabb, a legrátermettebb egyed vezesse "családot" az életben maradás sokszor nagyon rögös útjain!!  Bennünket embereket a szolidaritás, a közösségeinket egyben tartó szeretet tette a föld legeredményesebb élőlényévé! Ez az irgalmas jóindulat, bölcs, igazságos szeretet képes a marakodó embert civilizációkat teremtő néppé, Isten Országát építő közösségé formálni!! Ez az erő tartja össze a családokat, a komoly vállalkozásokat,  az évezredekig egyben maradó nemzeteket, népeket, ez az egyetlen rendező erő, mely Isten Országát e földre hozhatja!!
Fedezzük fel a szeretet parancsát, gyakoroljuk a csendes mindennapokban, építsük be életünkbe, gondolkodásmódunkba, váljon éltető erővé minden lélegzetvételünkben, mert így bennünk és körülöttünk minden tavaszi zsongásban élni kezd és kivirágzik!! A szeretet az a varázsvessző, mely a legtöbb gondot, bajt képes megoldani, s mely olyan világba vezeti családjainkat, népeinket, melyben Istengyermeki méltósággal, szabadon, békében élhetünk!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Az Esztelneki napközi otthont is, de minden más közösséget is a szeretet tartja egybe.
Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!” Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.” 
Mk 2,23-28
Bővebben: 2019. január 21. – HétfőBöjt!? Egy fogyasztói társadalom gyermekei vagyunk, egy olyan társadalomé, melynek, - ha nem is mondjuk ki hangosan, - a jelszava vedd meg és dobd el! Mérhetetlen pazarlás folyik minden téren! Megvagyok győződve, hogy a XXI század prófétájának a nagy feladata, törés nélkül kivezetni világunkat ebből az élvhajhász, mindent letaroló, mindent felélő, nekem szabad, nekem kijár, liberális világból! 
Böjt: elfogyaszthatnád, megtehetnéd és mégsem teszed meg!? Jó lenne, ha a világunk felfedezné a böjt, az önmegtagadás, a tudatos lemondásban rejlő erőt, értéket!! Aki sok mindentől függ, a nem szabad ember, rabja vagy mindannak mitől léted, boldogságod függ! Akkor vagy igazán szabad, ha a te eredményes életed, boldogságod és boldogulásod nem függ az emberek véleményétől, az összevásárolt ruhától, luxus cikkektől, elektronikus kütyüktől, mindenféle lim - lomtól!! 
Böjt! Vedd tudatosan kezedbe sorsodat, döntsél, minden jó döntés böjt, hisz valamiről le kell mondanod! Tapasztald meg, hogy az amiről lemondtál nem szegényebbé, hanem könnyebbé, szabadabbá tett tégedet! Bármi mit elfogadsz, birtokolsz teher, zsákodba kerül és te hurcolhatod! Teher nélkül a magas hegyek dombokká válnak, de nagy batyúval a kis dombok is megmászhatatlan sziklacsúcsként tornyosulnak előtted! 
Böjt: A tudatosan vállalt lemondás jó illatú virág, miből csokrot készíthetsz Istenednek, ki a Mózesnek adott boldogságra vezető útmutatásnak első mondatában azt kéri tőled, hogy Őt lángoló szeretettel imádd! Ki akarna jóllakni, elnehezedni e föld sarából sarjadt eledelekkel, ha teremtő Istenünk menyegző asztala vár reánk!? Ki akarna pompázni cifra kelmékben, fenntartható pályáról világunkat pusztulásba taszító luxus cikkekben, ha magunkra ölthetjük a jócselekedetek királyi köntösét, az igazi  bölcsesség doktori tógáját, a valódi Isten szeretet égbe röpítő gyönyörű szárnyait?
Uram én nem a finom ételektől, nem is a drága ruháktól, ékszerektől, luxus cikkektől várom lelkem nyugalmát, boldogságát, hanem Tőled ki nemcsak megteremtettél engem, hanem meg is hívtál országodba, a menyegzős lakomára!! Ezért mint szerelmes az őt fojtogató, fölöslegessé váló ruhadarabokat szétdobálva semmi másra nem vágyva szaladok karjaid közé!! Nem a teremtményektől várom boldogságomat, hanem a Teremtőtől, nekem nem ajándék kell, hanem maga az Ajándékozó, nem áldás, hanem az áldást osztó végtelen Szeretet!! 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az időben Keresztelő János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért néhányan odamentek Jézushoz és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy Keresztelő Jánosnak és a farizeusoknak a tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?” Jézus így válaszolt: „Vajon böjtölhet-e a násznép, míg velük van a vőlegény? Amíg a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek. De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt. És akkor, azon a napon majd böjtölnek. Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. És új bort sem tölt senki régi tömlőbe; vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, meg a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.”  
Mk 2,18-22

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Életünk fonala olyan, mint egy végtelen pamutgombolyag, amelynek első centimétere a földi élet, a többi az örökéletünk. Rövid vándorlásunk, küszködésünk végtelen hosszúnak tűnik, de minden könnycseppünket mennyei Atyánk szárítja fel.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. június 26. szerda, János és Pál napja van. Holnap László napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Az erőtlenség

Mindannyian megtapasztaljuk az erőtlenségből fakadó elesettséget.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube