A Szentatya az általános kihallgatáson mondott katekézisét Bingeni Szent Hildegárdról, a középkorban élt német bencés apátnőről tartotta. Jelezte azt is, hogy jövő szerdán tovább folytatja elmélkedését erről a nagy „prófétanőről”, akinek tanítása ma is rendkívül időszerű: bátran felismerte korában az idők jeleit.

A pápa emlékeztetett II. János Pál 1988-ban kiadott „Mulieris dignitatem” kezdetű apostoli levelére, amely a nők méltóságáról szólt. Ebben a dokumentumban II. János Pál rámutatott arra az értékes szerepre, amelyet a nők mindig is betöltöttek az egyház életében. Megköszönte az egyház nevében a „női géniusz” minden megnyilvánulását a történelem során, minden nép és nemzet életében. Köszönetet mondott mindazokért a karizmákért, amelyeket a Szentlélek ajándékozott a nőknek Isten népe történelmében. Köszönetét fejezte ki továbbá a nők hite, reménye és szeretete révén elért győzelmekért, a női életszentség minden gyümölcséért (31. pont).

Miután idézte elődje tanítását, XVI. Benedek rátért Bingeni Szent Hildegárd életének ismertetésére. A misztikus bencés szerzetesnő nemesi családban született 1098-ban és szülei már kezdettől fogva Isten szolgálatára szánták. Nagyon fiatalon bekerült a bencés szerzetesnők disibodenbergi kolostorába, ahol 1112-15 között Bambergi Szent Ottó püspök kezéből vette át a szerzetesi fátylat. 1136-ban a nővérek Hildegárdot választották meg apátnőjükké. Mint klauzúrás szerzetesnő, kitűnt műveltségével, spirituális adottságaival. Szakértelemmel nézett szembe a szerzetesi élet gyakorlati kérdéseivel. Tekintélyének gyakorlása példaadó minden szerzetesi közösség számára. A korabeli tanúságok szerint az apátnő és rendtársai versengve szolgálták egymást.

Hildegárdnak apátnői megbízatása során misztikus látomásokban volt része, amelyeket lelki tanácsadójának és egy rendtársának tárt fel bizalmasan. Mint ahogy ez a valódi misztikusok esetében történik, Hildegárd is alá kívánta vetni magát tudós személyek tekintélyének, hogy megértse látomásainak eredetét. Attól félt ugyanis, hogy azok nem Istentől származnak. Kora legkiemelkedőbb egyházi személyiségeihez fordult: Clairvaux-i Szent Bernáthoz, akitől bátorítást kapott, majd Szent III. Jenő pápához, aki szintén megerősítette a látomások isteni eredetét. A pápa a trieri zsinaton felolvasott egy szöveget, amelyet Szent Hildegárd mondott tollba, majd engedélyezte a misztikus bencés szerzetesnőnek, hogy leírja látomásait és azokról nyilvánosan beszéljen.

„Kedves barátaim, ez a Szentlélek hiteles megtapasztalásának pecsétje, minden karizma forrása: a természetfeletti adottságok letéteményese soha nem dicsekszik képességeivel, azokra nem hívja fel tüntetőleg a figyelmet és főleg maradéktalanul engedelmeskedik az egyházi hatóságoknak. A Szentlélek által szétosztott ajándékok ugyanis mind az egyház építését szolgálják. Az egyház pedig, lelkipásztorain keresztül felismeri az ajándékok hitelességét” – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.

A Szentatya jelezte, hogy jövő szerdán tovább folytatja elmélkedését erről a nagy „prófétanőről”, akinek tanítása ma is rendkívül időszerű: bátran felismerte korában az idők jeleit. Írásaiban foglalkozott a természettel, az orvostudománnyal, költészettel, zenével. Szerette Krisztust és egyházát, amely abban az időben is szenvedett, mert papjainak és világi híveinek bűnei sebezték meg.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír