Július 31-én éjfélkor 38 év után
befejeződött a brit hadsereg észak-írországi missziója. Az eseményt
Cahal Brendan Daly ír bíboros is kommentálta.
A brit csapatok küldetése 1969-ben,
bevonulásuk idején az unionista és a republikánus erők első véres
összeütközéseiben a helyi fegyveres erők támogatása volt. Az elmúlt
években a hadműveletek több mint 700 brit katona életét követelték,
akik nagy része az IRA-val, az ír köztársasági hadsereggel való
összeütközések során esett el. A harcoknak civil lakosok százai estek
áldozatul.
A csapatok visszavonásának történelmi
jelentőségéről a Radio Vaticana munkatársa Cahal Brendan Daly ír
bíborossal, Armagh nyugalmazott érsekével beszélgetett.
Kommentárjában
a bíboros kifejezte reményét, hogy az esemény rendkívüli példaként
mutat rá, mennyire haszontalan és elhibázott a felekezeti gyűlölködés,
bármi is legyen az oka, és bármelyik legyen az érintett vallás. Bízik
benne, hogy a kivonulás egyúttal a béke építésének kiváló példája lesz.
Jó ideig az angol kormány tévesen értelmezte a helyzetet, a biztonsági
erők pedig az ő útmutatásuk szerint jártak el. Ez fokozatosan néhány
alapvető emberi jog megsértéséhez vezetett: saját hibájukon keresztül
idővel jobban megértették a helyzetet.
Az angolok tehát a
remény útját választották: a harcoló felek kibékítésében reménykednek,
amely lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Lassan-lassan sikerült minden
frakciót bevonni a tárgyalásokba, míg végül az IRA szóvivői hivatalosan
bejelentették, hogy a háború véget ért. Ha az eddigi pozitív jelek
tartós békéhez és a helyzet normalizálódásához vezetnek – folytatta a
bíboros –, Észak-Írország lesz a jele annak, hogy bárhol, bármilyen
konfliktus megoldható, ha nem a háborút tekintjük eszköznek saját
akaratunk és jogaink érvényre juttatásához.
Magyar Kurír