A hit békéje

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Pedagogia_hitereje.jpgNicolaus Cusanus (1401-1464) német bíboros, teológus, filozófus és természettudós. A hit békéje című könyvét 1453-ban írta, abban az évben, amikor II. Mehmet szultán elfoglalta Konstantinápolyt, véget vetve a Keletrómai Birodalom több mint ezeréves fennállásának.

Cusanus könyvében a különböző vallások – többek között zsidó, keresztény, iszlám, buddhista, perzsa, huszita – képviselői beszélgetnek a hitről, a béke megteremtésének lehetőségeiről. Megszólal Péter és Pál apostol, valamint a Megtestesült Logosz, Jézus Krisztus is. Cusanus azt vizsgálja, vajon a vallás miért vezethet háborúhoz s állíthatja egymással szembe az embereket. Meggyőződése szerint a vallási igazság megértése békét von maga után.
Bölcseletében Isten fogalmából indul ki, amelyből „boldogság, szeretet és egység következik. Mindaz pedig, ami távoli Istentől, időleges, disszonáns és törékeny.” Cusanus ebből azt a következtetést vonja le, hogy a vallásos hit lényege nem lehet a vallások sokfélesége, éppen ellenkezőleg, „e sokszínűség sokkal inkább az egységhez és békéhez vezető kapu.” Annak érdekében, hogy elfogadhatóvá tegye ezt a gondolatot, Cusanus alaposan megvizsgál minden egyes, számára ismeretes vallási csoportot, s rámutat: mindegyik létezése feltételezi az igazság ugyanazon tiszteletét. Végül megállapítja: a vallás nem lehet megosztó, hiszen ez az igazsággal ellentétes, keresztény módon kifejezve „a vallás nem lehet más, mint Isten akarata, amelyet a világ minden sarkából kiindulva kell keresni. Ezért aztán a pluralitás nem átok, hanem áldás.”
A könyvben olvasható párbeszédeket egy látomás vezeti be. A népek képviselői a mennyei konferencia földi résztvevőiként tizenheten jelennek meg, közülük nyolcan Szent Ágoston Isten városáról című művében is szerpelnek: görög itáliai, indiai, perzsa, káldeus, szkíta, francia és spanyol származásúak. Négy másik szereplő, a szaracén (arab), zsidó, jakobita (szír) és tatár a laikus Raimundus Lullus (1231 és 1316 között élt, Cusanus bölcseletének egyik fontos forrása) írásaiban tűnik fel. A török, német, örmény, cseh és angol szereplők Cusanus saját korának alakjai. A beszélgetőtársak mindegyike bölcs és tapasztalt személyként jelenik meg. Cusanus szándéka és üzenete egyértelmű: az oszmán agresszióra adandó igazi keresztény válasznak a békét kell megcéloznia. A könyv elsősorban ezt akarja megértetni velünk. A szerző számára azonban ez nem zárja ki Európa fegyveres védelmét.
A kötet fordítója, Bakos Gergely OSB, aki jegyzetekkel is ellátta a könyvet és Személyes béke? címmel utószót írt hozzá, emlékeztet: a Bibliában, amelynek nyelve, képei és elbeszélései alapvetően meghatározták Cusanus gondolkodását, a béke sokkal többet jelent a fegyvernyugvásnál. „A bibliai béke (salóm) magába foglalja mindazt, ami lehetővé teszi az emberi élet kiteljesedését. Mint ilyen, szoros kapcsolatban van a megváltással, ember és Isten kapcsolatának helyreállításával. Így értve a békét, az megegyezik az üdvösséggel, legalábbis annak evilági vonatkozásaival. A keresztény számára e béke lényegileg személyes, mivel Jézus Krisztus személyén keresztül valósul meg – egy olyan emberi személy által, aki egyszersmind a szentháromságos Isten Második Személye.” Nem véletlen tehát, hogy az emberré lett Ige központi szerepet játszik Cusanus művében. Ugyanígy alapvetően fontos gondolkodásában a szeretet és a hit szoros kapcsolata. Ahogyan Szent Pál apostol megfogalmazza: „Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Szükséges azonban, hogy e hit a szeretet cselekedeteiben nyilatkozzék meg, mivel ezek híján a hit halott.”
A mennyei konferencián résztvevő, különböző nemzetekhez tartozó bölcsek több mű vizsgálata során arra jutnak, hogy minden sokféleség inkább a szertartásokban, semmint az egy Isten imádásában található. Ezt az egy Istent kezdettől fogva minden nép föltételezte és minden istentiszteletben Őt imádják, amint arról a különféle írások tanúskodnak. A sötétség fejedelmének hatalma azonban sokszor félrevezette az egyszerű népet, ezért az emberek nem figyeltek arra, hogy mit tesznek. Ám az értelem jegyében a vallások egyetértése megköttetett. A Királyok Királya pedig megparancsolta, hogy a bölcsek térjenek vissza a földre és az igaz istentisztelet egységére vezessék a nemzeteket, valamint azt is, hogy segítő szellemek vezessék a bölcseket s álljanak mellettük. Azután pedig felhatalmazásukkal élve gyűljenek össze Jeruzsálemben, mint közös középpontban – a három egyistenhit, a zsidó, a keresztény és az iszlám szent helyén –, „és mindenki nevében fogadják el az egy hitet s e hitre alapozva erősítsék meg a tartós békét…” .
Bakos Gergely OSB az utószóban rámutat, hogy az egység valamifajta előzetes „föltételezése” nélkül aligha remélhetünk többet, mint a különböző meggyőződésű és eltérő gyakorlatokat követő személyek, illetve csoportok fegyverszünetét. Sajnálattal állapítja meg: „Mai világunk liberálisnak és multikulturálisnak hívott demokráciái arról tanúskodnak, hogy egy ilyesfajta tűzszünet aligha biztosítja a tartós fegyvernyugvást, még kevésbé a (vallási) békét.” A béke és a vallás lényegileg személyes valóságként való felismerése ugyanabba az irányba mutatnak: egy olyan emberközpontú gondolkodás felé, amely magát a tényleges embert, „az igazi Másikat kívánja elgondolni – komolyan véve annak személyes életét, elköteleződését és tapasztalatait. Cusanus művét egy ilyen nézőpontú gondolkodásnak kell újragondolnia”.
Nicolaus Cusanus: A hit békéje, ford. Bakos Gergely, Fides et ratio – A vallásbölcselet kiskönyvtára, 8. kötet, Szent István Társulat, 2017.
Fotó: Merényi Zita
Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Az lenne jó, ha az idős korral és annak megannyi nyavalyájával való találkozás nem egy béka lenne, melyet erőszakkal kell lenyelni, hanem a mennyei Orvosunk bölcs gyógyszerének tekintenénk, amit ha elfogadunk, életet ad nekünk.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2017. június 25. vasárnap, Vilmos napja van. Holnap János és Pál napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Az utazás a semmiből a végtelen felé

Az utazás a semmiből a végtelen felé nemcsak az emberiség, hanem az Egyház útja is.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube