„Kérjük az Úrtól a türelem erényét, ami azé, aki úton van, és vállára veszi a nehézségeket, megpróbáltatásokat, mint sok üldözött keresztény testvérünk a Közel-Keleten” – mondta Ferenc pápa február 12-én reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

„Hitetek próbatétele állhatatosságot eredményez” – írja Szent Jakab apostol a napi első olvasmányban. Erről elmélkedett homíliájában a pápa.

„Mit jelent állhatatosnak, türelmesnek lenni az életben és a próbatételek idején? Ezt természetesen nem könnyű megérteni – jegyezte meg a Szentatya. – A keresztény türelem elkülönül a belenyugvástól és a legyőzöttség érzésétől. Ehelyett olyan, mint annak az erénye, aki úton van, nem pedig egy helyben áll, bezárkózva.”

„Amikor az ember úton van, sok minden történik, amelyek közül nem minden jó. Nekem sokat mond a türelemről mint útközben születő erényről azoknak a szülőknek a hozzáállása, akiknek beteg vagy fogyatékkal élő gyermeke születik. »Hála Istennek, hogy életben van!« – mondják. Ők türelmesek. Egész életükben szeretettel foglalkoznak gyermekükkel, a végsőkig. Ez pedig nem könnyű dolog! A gyermekáldás öröme azonban erőt ad nekik, hogy előrehaladjanak, és ez türelem, állhatatosság, de nem belenyugvás. Ez tehát az az erény, ami akkor születik, ha úton vagyunk” – mutatott rá Ferenc pápa.

„Mit taníthat nekünk a türelem (olaszul: pazienza – a szerk.) szó etimológiája? – tette fel a kérdést a Szentatya. – A felelősséget, mert a türelem nem hagyja magára a szenvedést, hanem magára veszi, és ezt nagy örömmel teszi, ahogyan az apostol írja. A türelem felemelést jelent, nem pedig azt, hogy átruházza másra a problémát, hogy az hordozza a nehézséget: én hordozom, ez az én nehézségem és az én problémám. Szenvedek miatta? Igen, persze, de mégis magamra veszem, mondja az ilyen ember. A türelem annak a bölcsessége, aki párbeszédet tud folytatni a saját korlátaival. Rengeteg korlát van az életben, de a türelmetlen ember nem akarja elfogadni, és figyelmen kívül hagyja őket, mert nem tud párbeszédet folytatni saját korlátaival. A mindenhatóság vagy a lustaság érzése uralhatja az ilyen embert.”

„Az a türelem, állhatatosság, amelyről Szent Jakab beszél, nem pusztán tanács a keresztényeknek – pontosított Ferenc pápa. – Ha az üdvösségtörténetre tekintünk, láthatjuk Isten, a mi Atyánk türelmét, aki vezette és vitte előre makacs népét, amikor az bálványokat tákolt, vagy letért az útról erre-arra. Az is a türelem jele, hogy az Atya mindannyiunkat elkísér, és kivárja, amíg elérkezik a saját időnk. Isten elküldte Fiát, hogy türelmes legyen, vállalja küldetését, és határozottan felajánlja önmagát a szenvedésre.”

„Gondolok közel-keleti testvéreinkre, akiket elűztek, mert keresztények – idézte fel a pápa. – Ők ragaszkodnak ahhoz, hogy keresztények: türelmesek, állhatatosak, mint az Úr. Ezekkel a gondolatokkal imádkozzunk ma népünkért: »Uram, adj népednek türelmet, hogy magára vegye a próbatételeket!« Imádkozzunk magunkért is. Sokszor türelmetlenek vagyunk: amikor nem megy valami, kiabálunk. Álljunk meg azonban egy percre! Gondoljunk az Atyaisten türelmére, és legyünk türelmesek, állhatatosak, mint Jézus. A türelem szép erény, kérjük hát az Úrtól” – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vaticannews.va

Magyar Kurír