Bár a papszentelésig még van egy hónap, a hagyományokhoz híven a hatodik tanulmányi év végén búcsút vettek az alma matertől a diakónusok a gyulafehérvári papnevelő intézetben május 25-én.

Ünnepi beszédében Daly Attila, a diáktanács elnöke nem a búcsúzásra, hanem a köszönetre helyezte a hangsúlyt. Emlékeztette ballagó társaikat, hogy a hét évvel ezelőtt kimondott igent most újból és örökre elköteleződve kell megerősíteniük a papszentelésben.

„Legyetek szentek: a hétköznapok munkás, szerető, mosolygós, kezet nyújtó, felemelő szentjei! Legyetek emberek, szolgáljátok Isten népét, és ne uralkodjatok felette; ajándékozzátok meg az embereket szeretetetekkel, de ne várjatok érte semmit viszonzásul!

Legyetek tanúk, kegyelemközvetítők, Krisztus katonái, akik nem rombolnak, hanem építenek; akik védelmeznek, átadva magukat a szeretet szavának!” – buzdított búcsúztatójában a szeminaristák képviselője.

Antal Zoltán a végzős évfolyam nevében felidézte az elmúlt éveket. Köszönetet mondott az elöljáróknak, a tanároknak, a papnevelő intézet alkalmazottainak.

A szemináriumban maradó kispapokhoz fordulva így fogalmazott a végzős kispap: „Idebent egy közösséget alkottunk, és ezért arra szeretnélek buzdítani titeket, akik egy ideig még itt maradtok, hogy legyetek nyitottak egymás felé, próbáljatok meg kilépni a kis szoba világából, és igaz barátságokat, testvéri kapcsolatokat kialakítani. (...) A földi barátságok mellett gyakran keressétek a Jézussal való találkozást, hiszen ő közös hivatásunk forrása!”

A diakónusok – egymás után – ünnepélyesen meghúzták az intézet csengőjét, ezzel zárva le tanulmányi éveiket.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Bőjte Csongor

Magyar Kurír