Több mint száz székelyföldi település közelében gyúltak őrtüzek vasárnap este a magaslatokon a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett Székelyföld Autonómiájának Napján.
Az autonómia napjának délelőttjén a székelyföldi templomokban is imádkoztak a régió autonómiájáért. A kedvező, nyárias időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évek gyakorlatánál többen állták körbe az őrtüzeket – mondta el az MTI-nek Gazda Zoltán, a rendezvény főszervezője.
Az őrtűzgyújtás helyszínein felolvasták a rendezvény kiáltványát. Ebben rögzítették, hogy az egykori székely hadviselésben jelző, figyelmeztető szerepet játszó lármafák ma az autonómia melletti kiállást szimbolizálják.
„Ismételten felhívjuk a figyelmet jogos és békés követelésünkre, egyben kinyilvánítjuk akaratunkat Székelyföld területi autonómiája iránt. Jelezzük, hogy a román parlament által harmadszorra is elutasított, a területi autonómia közjogi keretét biztosító statútum törvényerőre emeléséről nem mondunk le.
Folytatjuk azt a demokratikus küzdelmet, amely párbeszéd útján, de minden békés eszközt felhasználva biztosítja szabadságunk garanciáit. Megerősítjük ragaszkodásunkat a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz” – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
A kiáltványban az SZNT autonómiastatútum-tervezetéből idézték, miszerint az autonómia alatt azt értik, hogy át kívánják venni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően. A kiáltvány szövegét Izsák Balázs SZNT-elnök jegyezte, aki a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve melletti gyertyagyújtáson vett részt.
MTI/Veres Nándor
Égtek az őrtüzek a székely autonómiáért szerte Erdélyben és Székelyföldön
Székelyföld-szerte imádkoztak vasárnap a székely autonómiáért, több településen pedig őrtüzeket gyújtottak, így jelezve: az erdélyi magyarok közösen harcolnak Székelyföld önállóságáért. A székely autonómia napját megelőzően, szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg a marosvásárhelyi vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.
A gyűlésen felszólaló Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: a centenárium évében is nyomatékosítani kell, hogy Trianonra az autonómia a legjobb válasz. Az európai parlamenti képviselő az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatot idézve kérte: biztosítsanak Erdélyben „teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára”. Izsák Balázs SZNT-elnök felidézte, száz évvel ezelőtt a székely nemzeti tanács azért alakult meg, mert bízott a népek önrendelkezési elvében. Ezt az elvet azonban az első világháború után a magyarokra nem érvényesítették – tette hozzá.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi autonómiatörekvéseket. Úgy vélte: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is. Arra kérte a román politikai osztályt, hogy tegyék lehetővé legalább a párbeszédet az autonómiáról.
Mit ér az a demokrácia, amelyben szabadság van, de egy közösség nem használhatja a saját zászlaját, saját szimbólumait?– tette fel a kérdést.
