Elkezdődött a kassai vértanúk emlékéve

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szentek_kassayvertanuk400.jpgBernard Bober kassai érsek-metropolita december 1-jén a helyi Árpád-házi Szent Erzsébet-székesegyházban ünnepélyesen megnyitotta a három szent kassai vértanú emlékévét, „Megújulni a hűségben” mottóval. Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István 1619. szeptember 7-én szenvedtek mártírhalált.

Bernard Bober a jubileumi évet meghirdető pásztorlevelében többek között ezt írta: „A három fiatal pap Homonnán, a jezsuita kollégiumban találkozott. 1619 szeptemberében jöttek Kassára, hogy kölcsönösen erősítsék egymást a helytállásban. A legfiatalabb Kőrösi Márk esztergomi kanonok volt, akit alig négy éve szenteltek pappá. A második Pongrácz István jezsuita, aki Homonnán a Jézus társasági kollégium tanára és hitszónoka volt, ő is négy év papi szolgálatot tudhatott maga mögött. Grodecz Menyhért szintén jezsuita volt, őt öt évvel korábban szentelték pappá. Abban az időben az egész régió társadalmi és politikai feszültségtől szenvedett. Nemcsak az uralkodók között húzódott súlyos ellentét, de az ország lakosai is megosztottak voltak. Kassa város akkori protestáns polgári vezetői a bécsi császári udvarral álltak szemben, lázították a népet, és zendüléseket szerveztek, azzal a szándékkal, hogy függetlenséget csikarjanak ki a bécsi udvartól és Rómától, a katolikus vallással szemben. A szembenállás sajnálatos módon sok helyen véres eseményekbe torkollott és vallásüldözéssé fajult.
Márk, István és Menyhért tehát egy kemény, katolikusok iránti ellenszenvvel fűtött közegben élt és működött – mutatott rá körlevelében az érsek. – 1619 szeptemberében, amikor Bethlen Gábor hajdúi Kassához közeledtek, a város katolikusainak nagy része igyekezett elmenekülni a városból, a három fiatal pap azonban Kassán maradt, hogy jelenlétükkel a városban élő katolikusokat támogassák a helytállásban. A helyben maradás bátorságát a város protestáns vezetői provokációnak tartották, ezért a városi tanács peren kívül halálra ítélte a három papot. A katonák két nappal letartóztatásuk után, szeptember 6-án éjszaka kegyetlenül megkínozták őket. Meztelenre vetkőztették, rugdalták, ütlegelték őket, kardjukkal sebeket vágtak rajtuk, megkötözött testükön égő fáklyákkal mély égési sebeket okoztak nekik. »Pápista kutyáknak« szidalmazva őket azt a feltételt szabták nekik, ha életben akarnak maradni, tagadják meg katolikus hitüket és a pápához való hűségüket. Végül, mivel a kínzás nem hatott rájuk, lefejezték őket. A kínzások során a három pap a nemrég boldoggá avatott Anna Kolesárovához hasonlóan a szentek, valamint Jézus és Mária nevét hívták segítségül. A vértanúk holttestét a támadók megbecstelenítették, és elrettentő példaként a pöcegödörbe vetették. Az elszenvedett kínzások a helyi protestáns lakosok közül is sokakat együttérzésre indítottak.”
Hozzá kell tenni, hogy hasonló kegyetlenségek történtek a katolikus császári udvar részéről a protestánsok ellen is. Gondoljunk a pozsonyi és a nápolyi gályarabokra. A terrorizmus, a vallási fanatizmus és a keresztényüldözések világában nagyon itt az idő, hogy mi, keresztények megbocsássunk egymásnak, bocsánatot kérjünk, és kimondjuk: soha többé.
„A három szent kassai vértanú közül egyik sem volt szlovák származású – olvasható a körlevélben. – Mindhárman más-más kulturális közegből jöttek: Kőrösi Márk a mai Horvátország területén született, Grodecz Menyhért Lengyelországban, Pongrác István pedig Erdélyből származott. Kassán haltak mártírhalált, így lettek »kassaiak«. A közös hit testvérré tette őket, ebben is megmutatkozik a Katolikus Egyház nemzetek felettisége. A megkeresztelteket fajra és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül egy családba gyűjti.
A három szent kassai vértanú bátorsága és példamutató magatartása sarkalljon bennünket is az egységre és a hűségre a családban, a házasságban, a papi és a szerzetesi hivatásban. Ismét a keresztényüldözések idejét éjük, amikor megvetéssel és bizalmatlanul néznek Krisztus követőire és az Egyházra. A Katolikus Egyház vezeklését félremagyarázzák. Az egyházi személyek egyéni és egyedi kudarcait felnagyítva általánosítják. Korunk társadalma tanúk után kiált. Szükségünk van bátor hitvallókra, akik nem titkolják hitüket, hanem bátor keresztény magatartásukkal vállalják az Egyház gyarló, emberi esendő arcát, és önmagukkal kezdve hozzájárulnak az Egyház megújulásához.”
A jubileumi évet megnyitó szentmise záróáldása előtt a főpásztor két vándorereklyét bocsátott útjára, amelyeket egymás után eljuttatnak a főegyházmegye minden plébániájára, hogy a hívek helyben róhassák le tiszteletüket, bátorítást, ösztönzést és kitartást kérhessenek állapotbeli hűségükhöz.
Az ereklyék zarándokútja a két magyar esperesség plébániáján kezdődik a bodrogközi Battyánban és a bódvavölgyi Buzitán.
A jubileumi esztendő 2019. szeptember 7-én ér véget a kassai székesegyházban. Szeptember 8-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a vértanúság helyén emelt egykori jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomban zárja az emlékévet.
Forrás és fotó: Gábor Bertalan szepsi esperes
Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Nem abban bízom, hogy én keresem az Istent, hanem abban, hogy Isten keres engem. A kettő között lényeges különbség van. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2018. december 15. szombat, Valér napja van. Holnap Etelka és Aletta napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Emberfia

Jézus így szólt tanítványaihoz: „Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube