KELET-EURÓPA KÖZEL HÁROMSZOROS MÉRTÉKBEN VALLÁSOSABB NYUGAT-EURÓPÁNÁL (II.)

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tarsadalom_8cfa8cb049dc05861b28b5f64a406cab.jpgMielőtt bárki bármiféle elfogultság gyanúját akár csak gondolatban megfogalmazná, szögezzük le: nem európai, még csak nem is kelet-európai intézet legújabb adatai bizonyítják, hogy Kelet-Európa népessége vallásosabb Nyugat-Európa népességénél. Az legújabb adatok Amerikából érkeznek, a világhírű Pew Kutatóintézettől.

A tanulmány pontos címe: Mennyire különböznek az európai országok egymástól vallási elkötelezettségben? Az interaktív térképek 34 európai ország mutatóit hasonlítják össze. Melyek a kritériumok? Mi minden állapítható meg ezek alapján? A kontinentális felmérés során 56 000 személyt interjúvoltak meg. A vallási görbetükör eredménye Kelet-Európa számára adventi örömhír.
(Forrás: pewresearch.org; pro-medienmagazin.de)
Hogyan is határozza meg a Pew Intézet a vallásosságot? Milyen kritérium alapján tették ezt? Négy mértékegységük volt, ezek:
a vallási szolgáltatások iránti érdeklődés, ezek igénybe vétele;
az ima gyakorisága;
az Istenbe vetett személyes hit;
a vallás jelenléte és jelentősége a mindennapi életben.
Akkor nézzük a részleteket, melyeket nem minden kérdésben elemzi kielégítő mélységgel a PEW Kutatóintézet.
1. Romania 55%
2. Armenia 51%
3. Georgia 50%
4. Greece 49%
5. Moldova 47%
6. Bosnia 46%
7. Croatia 44%
8. Poland 40%
9. Portugal 37%
10. Serbia 32%
11. Ukraine 31%
12. Slovakia 29%
13. Belarus 27%
14. Italy 27%
15. Ireland 24%
16. Lithuania 21%
17. Spain 21%
18. Bulgaria 18%
19. Netherlands 18%
20. Hungary 17%
21. Norway 17%
22. Russia 17%
A KRITÉRIUMOK KÖZÖTTI SORREND – VEZET A FELTÉTLEN ISTENHIT
Kritikai észrevételek
Az itt látható sorrend a négy mértékegység, komponens alapján hozott százalékos mutatók összesítése alapján alakult ki. Ha az egyes mértékegységek mértékét hasonlítjuk össze az összesítésben vezető országok között, Románia elsősége több mutatónál megdől. A magas helyezés a négy kritérium magas átlagával magyarázható. Előbb nézzük meg a négy kritérium egymáshoz viszonyított arányát, helyezését az első öt helyet elfoglaló országnál. Magyarul: melyik kritérium a legfontosabb? A sorrend a kritériumok alapján:
az Istenbe vetett személyes hit, vagy abszolút hit Istenben: 68,2%
a vallás jelenléte és jelentősége a mindennapi életben: 52,6%
a vallási szolgáltatások igénybevétele (esketés,      temetés...): 46,6%
az ima, imádkozás fontossága, naponkénti megtartása: 43%
Némiképpen meglepő az eredmény. A személyes, Istenbe vetett hit mutatójának magas aránya a vizsgálat természetéből adódóan is következik, hiszen nem a hit vagy hitetlenség összefüggéseit vizsgálták, hanem a keresztyén hit, illetve a vele összefüggő „vallásosság” mutatóit (a hit hatása a mindennapi életre, etikai következményei, az egyházi szolgáltatások igénybe vétele, s a gyakorolt hit jeleként az imaélet). Szembetűnő, hogy a biblaolvasás, a Biblia szerepe a mindennapi életben nem szerepelt a kérdések között. Elvárható lett volna, hogy az imádság kritériumának szerepeltetése magával hozza a Biblia fontosságának, szerepének a felmérését is. Ennek hiánya azt sugallja, hogy a vizsgálati, kutatási prekoncepcióban a protestantizmus nem kellő súllyal jelent meg. És ez további kérdést is felvet. Például azt, hogy miért nem bontották, differenciálták tovább a megkérdezettek körét a felmérésekben is látható módon. Románia esetében nem tudjuk meg, hogy csak az orthodoxokra terjedt ki a felmérés, vagy a görög-katolikusokra, római katolikusokra, illetve a protestánsokra is? Miként azt sem látjuk, hogy a klasszikusan protestánsnak tekintett országokban (skandináv államok, Hollandia, Svájc, Németország, Anglia) mennyire kerültek bele a felmérés megkérdezettei sorába a nem protestáns felekezetekhez tartozók?
ORSZÁGOK KÖZÖTTI SORREND AZ EGYES KRITÉRIUMOK ALAPJÁN
FELTÉTLEN ISTENHIT
Ha tehát a fenti kritériumok közötti sorrendek mutatóinak százalékos előfordulását tekintjük meg az összesítő táblázat helyezései alapján, kétségtelenül az a kép alakul ki, amit a vizsgálat eleve sugallt vagy sugallni kíván: Kelet-Európa vallási mutatói lényegesebben magasabbak, jobbak a nyugat-európaiakénál. Nézzük tehát az egyes kategóriákat.
Az Istenbe vetett személyes hit vagy abszolút hit Istenben (összesítve 68,2%) országonként, az első öt helyezettnél:
Örményország 79%;
Grúzia 73%;
Bosznia 66%;
Románia 64%;
Görögország 59%.
A személyes hit fontosságának a mutatói és súlya Európa keleti határainál mutatkozik a legmagasabbnak. Ez alátámasztja annak a Huntington és Berger-féle vallásszociológiai és kultúrfilozófiai megközelítésnek a realitását, hogy a világvallások közötti konfliktusok és ezek reakciójaként az adott vallás hitvilágának komolyan vétele, mintegy szellemi-vallási falként, hullámtörőként történő alkalmazása, szemlélete és megélése a valóságos történelmi törésvonalak mentén igen erős. Örményország és Grúzia a muszlim világgal és a szláv pánortodox hegemonikus törekvések törésvonala közelében fekszik, keresztyén népességük többszöri genocídiumban őrizte meg egyetlen vallási mentsvárként a keresztyénséget. És a keresztyénség ezeket a népeket! Főként az örményeknél figyelhető meg a vallás és a nemzeti identitás teljes összeforrottsága. E két kis kaukázusi állam, nemzet a külső nyomás ellenére és közben, azzal szemben őrizte meg keresztyén identitását. A belső, országon belüli vallási törésvonalak között őrizte meg erősen, szinte a napi kihívások közben identitását Boszniában a keresztyénség. Romániában és Görögországban a vallásgeográfiai helyzet a tömbortodoxia, tömbkeresztyénség sajátosságait mutatja, így mutatóik a magasabb kalkulusok irányába mozdulnak. Hazánk a 34-es európai mezőnyben a jó középarányos helyet foglalja el, 26%-os mutatójával a 16. helyen osztozik Fehéroroszországgal és Olaszországgal. A legjobb nyugat-európai mutatókkal az Istenbe vetett hit tekintetében Portugália rendelkezik, 44%-ával a 10. helyet foglalja el. A következő nyugat-európai ország a helyezési listán Olaszország, 26%-kkal a 18. helyre futott be. Gyakorlatilag az első 17 helyen (Portugália és Itália kivételével) kelet-európai országok állnak a feltétlen istenhit tekintetében. Kelet-Európa százalékos aránya 46,35%, Nyugat-Európáé 16,2%.
KELET-EURÓPA ELSŐSÉGE, ERŐSSÉGE A HIT
Feltétlen Istenbe vetett hit, abszolút istenhit, az első kritérium alapján
Kelet-Európa:Nyugat-Európa = 46,35%:16,2%
Európa közép-keleti, keleti részének népessége, 17 országban több, mint két és félszeres hitbeli erősséget mutat fel Nyugat-Európa 17 országban élő népességével szemben. (Folytatjuk)