A világörökség egyik vártemploma

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_szekelyderzs-23.jpgSzékelyderzs – népiesen Dözs – Székelyudvarhelytől szűk húsz kilométerre délnyugatra, a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik. Neve a szláv Drž személynévből származik. Vártemploma egyike azoknak a romániai magyar műemlékeknek, amelyek az UNESCO-világörökség részét képezik.

1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került ide lakosságcserével, eszerint a templomot eredetileg szászok építették, akik Darócra költöztek át. A falu unitárius templomerődje egy XIII. század eleji kápolna bővítésével a XIV. század elején épült.
A Petki család ősi fészke
Székelyderzs a Petki család ősi fészke, udvarházuk a mai kultúrház helyén volt. 1910-ben ezerháromszázkilencven magyar lakosa volt, 1992-ben nyolcszáznegyvennégy lakosából nyolcszázharminchat magyar és nyolc román volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
A második bécsi döntés az új határ szomszédságába került községet magyar többsége ellenére román közigazgatásban hagyta, feltehetőleg azért, mivel a döntőbírák teljes hosszában Románia birtokában kívánták hagyni a Segesvár-Brassó vasútvonalat.
Az 1419-ből származó freskótöredék
Ahogyan azt már a felvezetőnkben röviden jeleztük, a falu unitárius templomerődje egy XIII. század eleji kápolna bővítésével a XIV. század elején épült, a XV. században átépítették, erődfalai XVII. századiak, az 1605. évi Basta-féle pusztítás után épültek meg. 1661-ben Ali pasa csapatai dúlták fel.
Belsejében számos 1419-ben készült freskótöredék került napvilágra.
1938-ban egyik befalazott ablakából rovásírásos tégla került elő.
A lőrések a védelmi szerepet igazolják
A templom falán felül érdekes szuroköntő nyílások láthatók, már-már díszes formájukat a praktika szülte.
A körítőfalon körben lőrések mutatják még a védelmi szerep fontosságát.
A kaputorony aljában kettős kapu áll: így ha a támadók a külsőn már át is jutottak, a belső kapu előtt megtorpanni kényszerültek, miközben a torony emeletéről a védők nyílásokon keresztül szurkot önthettek a nyakukba.
A különleges tárolóhelyek
Az erődtemplom érdekessége, hogy a falu népe itt tárolta a legfontosabb értéket: az élelmet – így a kiéheztetés ellen is fel volt készítve.
Külső támadás esetén elég volt bemenekülni az erődbe – az élelem már ott volt.
A bástyák között a várfal mentén félnyereg tető alatt hatalmas ládákban tárolták a gabonát, a saroktornyok emeletén pedig a szalonnák lógtak kampókra akasztva; és itt, külön megjegyeznénk, hogy ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik.
Minden családnak saját ládái és kampói vannak
A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel hétkor lehet meglátogatni.
A templom békeidőben is zárva volt, kulcsát megbízott személy őrizte – nehogy egy sonka átugorjon egy másik kampóra… –, és szalonnát csak hetente egyszer, a hét bizonyos napján lehetett vételezni.
Az a háziasszony, aki – rosszul beosztva az élelmet – ettől eltérni kényszerült, bizony számíthatott a falu megvetésére.
A korai templomot a XV. század végén átépítik
A templom építése első formájában a XIII-XIV. század fordulójára tehető. E korai templom feltehetően félköríves záródású szentéllyel épült, hajója a mainál rövidebb és alacsonyabb volt.
1419-ben, amikor a falképeit festették, a hajófalak már a mai hosszúságot mutatták.
A XV. század végén a templomot gótikus stílusban átépítették a szomszédos Petekből Derzsbe települt Petki család támogatásával.
A hajó és a szentély boltozata egymástól eltérő méretű téglákból épült, amiből az a következtetés vonható le, hogy a mennyezet e két része nem egyidős.
A védelmi rész építéséhez szász templomerődök valamelyike szolgálta a mintát
A templom védelmi emeletének építési idejéről semmiféle adat nem maradt fönn.
Gyöngyössy János, a Székelyföldi vártemplomok c. könyvében ír arról, hogy feltételezhető az, hogy építéséhez a szász templomerődök valamelyike szolgáltatta a mintát.
E tekintetben a szászsebes melletti Buzd erődített temploma jöhet számításba, amelynek szentélyében az 1523-as évszám olvasható.
A lőrésekkel ellátott, gyámokra és támpillérekre nehezedő mellvéd nem készülhetett a XV. század végén – tudniillik közvetlenül a szentély boltozása után –, sőt, talán a XVI. század első évtizedeiben sem, mivel a templomokra épült, gyámos alátámasztású mellvédek a szomszédos Szászvidéken is csak később terjednek el.
Mindehhez az is hozzátehető, hogy a székelyderzsi templom védelmi emeleteinek fordított kulcslyuk alakú lőrései a könnyebb kézi tűzfegyverek számára készültek, ez pedig az építés idejét illetően szintén amellett szól, hogy a védelmi emelet nem a XV. század végén, a késő gótikus átépítés alkalmával, hanem később épülhetett.
Az 1606-ból származó tetőszerkezet
Az 1523-ban befejezett buzdi templomerőddel való vitathatatlan hasonlatosság, más elengedhetetlenül fontos adatok hiányában, egyelőre csak mint esetleges „terminus post quem” lehet segítségünkre a datálás kérdésében.
Megvizsgálva a templom védelmi emeletét, a padlástér felől jól kivehető, hogy mind a hajó, mind a szentély mellvédje falazatába foglal néhány, a tetőszerkezethez szervesen hozzátartozó gerendát.
Ez a tetőszerkezet, mint tudjuk, kevés utólagos kiegészítéssel 1606-ból származik.
Szintén Gyöngyössy erősíti meg azt is, hogy e tény feljogosít arra, hogy a székelyderzsi templom védelmi emeletének építését is erre az időpontra tegyük, és az eddigi datálásokkal szemben az emelet ily késői, XVII. század eleji építése mellett foglaljunk állást.
A harangtorony a védelmi rendszer legkorábban épült része
A támpillérek nélküli lőréses torony a templom épületétől külön, harangtoronyként épült, és minden bizonnyal a védelmi rendszer legkorábban épült része.
Építését a csúcsíves bejárat, a keskeny-magas lőrések alapján a XV-XVI. század fordulójára tehetjük.
Legfelső emeletét a falazat tanúsága szerint dongaboltozat zárta le.
Toronysisakjának középkori felépítéséről semmilyen adat nem maradt fenn, nincs kizárva, hogy építésétől az 1605. évi feldúlásig is erkélyes sisak fedte.
Feltételezésünk szerint a ma fennálló szabályos alaprajzú védőrendszer kiépítése előtt a templomot ovális alaprajzra épült cinteremfal övezte, amelynek bejárata a szóban forgó torony alatt nyílott.
E feltételezés az alábbi észrevételeken alapul:
– a harangtoronyként használt csúcsíves benyílóval áttört kaputorony kétségtelenül korábbi a ma fennálló védőfalaknál és bástyáknál;
– az alaprajzra tekintve szembetűnő, hogy e torony a templom hossztengelyéhez képest meglehetősen ferdén helyezkedik el, ez a dőlés pedig nehezen egyeztethető a ma fennálló szabályos erődrendszerrel, amelynek építői szemmel láthatóan szimmetrikus elrendezésre törekedtek;
– a torony legalsó emeletén nyíló, oldalra néző lőrések a ma álló védőfalak magas volta miatt sem a falakon kívüli teret, sem az udvart nem fedezik, tehát a szabályos erődrendszer utólagos emelése folytán veszthették el korábbi védelmi jelentőségüket;
– amennyiben ovális alakú zárt görbébe rajzoljuk a templom alaprajzát, a harangtorony úgy illeszkedik ebbe a görbébe, amiképpen a székelyföldi kerített templomok különálló harangtornyai a cinteremfalak görbületébe.
A Petki udvarházat feldúlják
Ilyen kerített templom lehetett kezdetben a székelyderzsi is, ugyanis a különálló harangtorony – a kaputorony – építésének csak akkor volt értelme, ha kerítés, cinteremfal is létezett, amelynek bejáratát védte.
Természetes, hogy e korai, a védelemben is szerepet játszó cinteremfal létezésével és alaprajzával kapcsolatban csak egy régészeti feltárás adhatna megnyugtató választ.
Bethlen Farkas feljegyezte Históriájá-ban, hogy Basta seregei a Petki udvarházat feldúlták.
A templomon és tornyán végzett javítások arra vallanak, hogy a fosztogatók a templomot sem kímélték.
A dúlás időpontját és körülményeit Gyulafi Lestár (1557-1616) említette anélkül, hogy az említett udvarház és a templom pusztítását szóba hozná.
Georg Krauss (1607-1679) segesvári krónikaíró is megemlékezett az eseményekről.
Bethlen Históriájá-ra és a helyi hagyományokra támaszkodva később Orbán Balázs írta le az eseményeket.
Az 1606. és 1607. években a templomon és tornyon tetemes ácsmunkát végeztek.
A templom fedélszéke és a vaspántos ajtók ekkor készültek, és ezek napjainkig fennmaradtak.
(folytatás a következő lapszámunkban)
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek és Gyöngyössy János történeti grafikusnak; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából, és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe. További képek: Magyari Hunor fotográfus.
www.kozpont.ro

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Meg kell tanulnod kacagni saját kudarcaidon, és akaratosan, konokul, ha kell, mindent elölről kezdeni… A kényelmes zsákutcában való sorvadozás nem lehet alternatíva.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. március 23. szombat, Emőke napja van. Holnap Gábor és Karina napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Milyen nagy dolgot tett általuk az Isten

Mikor azok visszajönnek, egymás szavába vágva mesélik, milyen nagy dolgot tett általuk az Isten.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube