Miguel Maury Buendía nuncius Ferenc pápa romániai látogatásáról

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_DSC_0675.jpgA romániai magyar katolikusok számára szerkesztett Vasárnap katolikus hetilap és Romkat.ro katolikus portál nevében kerestük meg Miguel Maury Buendía  pápai nunciust, a Vatikán romániai nagykövetét azzal a kéréssel, hogy kérdéseinkre válaszoljon, olvasóinkkal ossza meg gondolatait a pápalátogatás előkészületeiről.

Önnek mint romániai nunciusnak mit jelent a pápalátogatás?
A szentatya látogatása számomra mint az ő képviselője számára elsősorban öröm és megtiszteltetés, ugyanakkor kihívás és kényes munka. Kihívás, mert az eső se esik mindenki kedvére, még akkor sem, amikor a mezők kiszáradnak és sürgősen szükségük lenne rá. Kényes munka, mert a pápa mindenkin szeretne segíteni, fiatalokon és öregeken, ortodoxokon és katolikusokon, románokon és magyarokon, szocialistákon és liberálisokon, mindenkin, hogy együtt tudjanak járni, persze anélkül, hogy bárki is lemondana önazonosságáról, mégis együtt.
A pápalátogatás híre az erdélyi katolikusoknak nagy örömet okozott, különösen hogy kedves búcsújáróhelyünket, Csíksomlyót keresi fel Ferenc pápa. Hogyan esett a választás erre a helyszínre? Sajtónyilatkozatok szerint maga a pápa ragaszkodott e helyszínhez. Tudjuk, hogy az ilyen választásokat gondos előkészítés előzi meg, amelyben Önnek mint a pápa romániai „szemének” feltételezhetően nagy szerepe volt.
Amint ezt már többször nyilatkoztam, a szentatya romániai apostoli látogatása az egység szellemében történik, ahogy azt a pápalátogatás logója is jelzi: „Járjunk együtt!” – a Boldogságos Szűz Mária, Jézus és a mi anyánk palástja alatt. Ennek beszédes bizonyítéka, hogy a szentatya látogatása egyik állomásaként egy olyan ősi Mária-kegyhelyet választott, mint Csíksomlyó. Ez a kegyhely az itt lakók hitéhez való évszázados hűségének a jelképe – köztudott ugyanis, hogy a magyar székely származású hívek hűen megőrizték az elődeik által 1567-ben tett fogadalmat, hogy évente elzarándokoljanak pünkösd szombatján hálát adni a Szűzanyának azért, hogy megőrizhették őseik hitét, amelyet a protestáns reformáció veszélyeztetett.
Kívülállónak, de még katolikus hívőnek is úgy tűnt, erre a látogatásra nagyon hamar igent mondott a pápa, a Vatikán. Mennyi idő telt el a látogatás lehetőségének felvetődésétől a megvalósulásig? Milyen lépések, folyamatok szükségesek a látogatás előkészítéséhez? 
A szentatya meghívása egy hosszabb folyamat volt, Johannis elnök úr ugyanis több mint két éve meghívta Ferenc pápát, hogy jöjjön Romániába. Az előkészületek folyamatban vannak: megalakult egy országos bizottság és emellett más helyi bizottságok is ott, ahová a pápa ellátogat, továbbá a Vatikánból is folyamatosan érkeznek küldöttségek, hogy felügyeljék az előkészületeket szervezési, liturgikus szinten, a sajtóban és általában a biztonság szempontjából…
II. János Pál pápa látogatása ökumenikus jellegű volt. A jelenleginek mik a súlypontjai?
Ferenc pápa látogatásának, akárcsak a húsz évvel ezelőtt Szent II János Pál pápa látogatásának, ökumenikus jellege is van, amint ezt az ortodox pátriárkátusnál és a bukaresti ortodox nemzeti katedrálisnál tervezett látogatás is hangsúlyozza. A szentatya jelenléte államfői látogatás is egyben, amelyet a Cotroceni palotában történő fogadás is hangsúlyoz. Amiben ez a látogatás különbözni fog az 1999-es találkozástól, az az, hogy jelen esetben elsősorban pasztorális látogatásról van szó, amelynek során első alkalommal jár egy pápa Erdélyben és Moldvában. Csíksomlyón a nagy többségben magyar anyanyelvű római katolikus közösséggel találkozik, Balázsfalván a görögkatolikusokkal, míg Jászvásáron a latin rítusú román közösség várja.
Ön mint a szentatya követe mit javasol az erdélyi katolikusoknak az előkészület idejére?
Egy pápalátogatására való készülés nem annyira a külső előkészületben áll, mint inkább a belsőből. Persze azokat a helyeket, ahová elmegy a pápa, amennyire lehetséges, megfelelően elő kell készíteni, de igazából lelkileg kellene felkészülnünk, hogy az üzenet, amelyet az Úr nevében hoz a szentatya, gyümölcsöző legyen. Jó lenne tehát imában készülni, a szentségek gyakorlásával, a nagyböjtben hangsúlyt fektetni a kiengesztelődés szentségére, hogy együtt örvendhessünk a szentatyával húsvét örömének és a Szentlélek pünkösdi kiáradásának.
Köszönjük a romániai katolikusok érdekében kifejtett munkáját és ránk fordított figyelmét! Isten áldása kísérje munkáját!
Olaszból fordította László István
www.romkat.ro