Az élet él és élni akar!

Nyomtatás

P. Bíró J. Antal
Az élet él és élni akar!

Siránkozunk, panaszkodunk,
Hogy mi egyre fogyatkozunk,
Mi vagyunk az okozója,
Megszavazzuk az „ABORTUSZT”
Képviselőinknek vállát,
Lucifer megveregeti,
Mert évente 70 ezer,
Gyermek az életét veszti.
Szerencsétlen ez az ország,
Amelynek vezetői
Drága édesanyáinkat
Gyilkosságra rábeszéli.
Minden megfogamzott magzat
Teljes jogú emberélet,
Ártatlan vért kiontani,
élet elleni merénylet.
A megfogant kis magzatnak
csak az élethez van joga,
Az életet kioltani
Nincsen senkinek hatalma.
Lucifernek sincs hatalma,
Hogy a lelkünket elvegye,
Csak akkor, ha önként adjuk,
Abban telik öröme.
A lelketlen édesanya
Doktor bácsit arra kéri,
Szívem alatt van egy élet
tessék azt lemészárolni.
Ily bűnökhöz mondjátok meg
Mit szól a lelkiismeret,
a költő azt Istent kéri:
„Ne vakítsd meg a lelkemet.”
Liberalizmus van máma,
Ateizmus fedő neve,
És az ember bármit tehet
A szabadosság nevébe.
Aki Isten teremtményét
Elviszi lemészárolni,
Vajon tud-e ő még egyszer
Az Istennel szembenézni.
Tudnia kell, hogy van Isten,
Elébe kell egykor állni,
Képes lesz-e ily gaztettért
Szívből bocsánatot kérni?
Legnagyobb baj a világban
Az Istentől elszakadni,
A meggyilkolt magzatokért,
hogy fog népünk elszámolni?
Ha a földről elköltözöl,
megnyílik egy másik kapu,
magzatjaid mind kiáltják
Nem szerettél minket anyu.
Ölelő búcsúcsók helyett,
Elállják a menny kapuját,
És a véres kezű anyát
Oda belépni nem hagyják.
Vérfoltokat a lelkedről,
Ha a földön nem mostad le,
Reád váró égi kapuk
Csukva lesznek mindörökre.
Csatlakozz a mozgalomhoz,
Mondj naponként négyszer AVE-t,
Anyákért és orvosokért.
A lappangó gyilkosokért.
Adjon Isten látó szemet,
Lássák be, hogy mily nagy a tét,
Ne gyilkoljuk a nemzetet,
Se a magunk, se más lelkét
Jó Istenünk arra kérünk
Fordítsd felénk tekinteted,
Ha találsz köztünk tíz igazat,
Ne büntesd meg nemzetünket.