Közlemény Pálfi Géza halálévfordulója alkalmából

Kategória: Közös Értékeink! Találatok: 2622

b_300_300_16777215_00_images_stories_1499415_nagy.jpgMárcius 12-én 27 éve volt annak, hogy a nagy hatású szónoklatairól, egyházáért és magyarságáért vívott elszánt küzdelméről híres erdélyi pap, gyulafehérvári teológiai és gimnáziumi tanár, székelyudvarhelyi főesperes-plébános, a kommunizmus üldözöttje és áldozata 43 éves korában máig tisztázatlan okok miatt távozott az élők sorából.

Pálfi Géza 1941. április 14-én született Máréfalván. Isten szolgája, boldog emlékezetű Márton Áron püspök 1964-ben szentelte pappá. Káplánként Csíkszentdomokoson, majd Marosvásárhelyen szolgált. 1970 és 1979 között a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolában (egyházi líceumban) lelkivezető-hittanár, a Hittudományi Főiskola patrológia- (az egyháztörténetnek az egyházatyák tevékenysé­gé­vel és műveivel foglalkozó ága), kateketika- (hitoktatástan), homiletika- (egyházi ékesszólás, az egyházi beszéd elmélete és története) és retorikatanára volt.
Március 15. napjára eső óráit soha nem tartotta meg. Ilyenkor ünnepi díszbe öltözve lépett a tanterembe és rendkívüli történelemórát tartott diákjainak. Szentbeszédeibe, tanításába egyébként is mindig belefoglalta a magyar történelmet és irodalmat.
Egyik alkalommal diákjai várták retorikaórára. A tanterembe egy orsós magnót cipelve lépett be. Nem szólt, csak bekapcsolta, a növendékek pedig döbbent csendben végighallgatták a Magyar Himnuszt és a Szózatot Sinkovits Imre előadásában. A végén Pálfi Géza csak ennyit mondott: „Tisztelendő urak, így kell előadni.”
Az állami felügyelet végül eltávolíttatta Gyulafehérvárról. 1979-től Gyergyóalfaluban volt plébános, 1981-ben pedig Székelyudvarhelyre került. A Márton Áron-i szellem, a magyar nemzeti kultúra és hagyomány ápolója és művelője volt. Egyenes jellemét, aszkéta életmódját mindenki csodálta. Karizmájával és rendkívüli szónoki képességével nagymértékben hatott neveltjei gondolkodására. Komoly elvi kérdésekben nem tűrt megalkuvást. Szókimondásáért, elveihez való ragaszkodásáért, magyarságáért életét a szekuritáté (a román kommunista diktatúra titkosszolgálata) megkeserítette, állandóan figyelték, követték, még betegsége idején sem hagyták nyugton: a kórházak kórtermeiben is mindig mellé fektettek egy-egy megfigyelőt.
1984. március idusa előtt, 12-én bekövetkezett halálának oka máig nem tisztázott. Tény, hogy 1983 karácsonyán a szentmisén megemlítette a hívek előtt, hogy Magyarországon a karácsony hivatalos ünnep, míg Romániában még karácsony napján is, ami akkor vasárnapra esett, munkanapot rendeltek el. Tény, hogy másnap reggel a székelyudvarhelyi titkosrendőrség behívatta. Feltételezések szerint félholtra verték. Feltételezések szerint, Pálfi Géza ugyanis soha senkinek nem beszélt az őt ért sérelmekről. A feltételezések szerint az 1983. december végi kihallgatáskor az ütéseket különös gonddal és szakértelemmel a májára irányították, amely ennek következtében a szó szoros értelmében szétrepedt. A fiatal, 43 éves pap a marosvásárhelyi kórházban két hónapi kezelés után halt meg. A korabeli cikkek szerint a boncolás eredményét államtitoknak nyilvánították (vajon miért?), Pálfi Géza halotti bizonyítványán pedig az áll, hogy májrákban halt meg.
Méray Tibor 1984-ben megjelent, Egy erdélyi magyar pap halála című cikke szerint noha közvetve az okozta halálát, hogy a magyar és a román viszonyokat Magyarország javára hasonlította össze, „nincs tudomásunk arról, hogy a budapesti kormány vagy a Lékai László bíboros vezette magyar katolikus egyház vizsgálatot kért vagy tiltakozott volna Pálfi Géza meggyilkolása ügyében. A halálhírt egyetlen magyarországi lap sem közölte”. Annál nagyobb visszhangja volt az ügynek a francia sajtóban. Jelentést adott ki róla az AFP hírügynökség, cikket írt a Le Matin(francia napilap), a Le Monde, a La Croix(francia katolikus napilap)ésa Réforme(francia protestáns hetilap). Az Európa Tanács 1988. október 3–5. között tartott 40. rendes ülésszakán (második rész) David Atkinson jelentéstevő angol és francia nyelvű jelentésében név szerint megemlítette Pálfi Géza lelkészt: „1984-ben Pálfi Géza lelkészt, magyar római katolikus papot, letartóztatták, megverték, és ő ezt követően májelégtelenségben meghalt (Amnesty International jelentés, 1985, 282. old.). Egy szentbeszédében nyíltan tiltakozott az ellen, hogy az 1983-as év Karácsony Napja munkanap volt.” A Közgyűlés végül az október 5–6-i viták után elfogadta az 1086/1988-as Ajánlást, amelynek 3. és 8. pontja felrója Romániának a nemzeti kisebbségek és egyes egyházi felekezetek tagjainak üldözését. (Wikipédia)
Pálfi Géza meggyötört testét a magyar nemzeti feltámadás ünnepén, március 15-én helyezték örök nyugalomra a székelyudvarhelyi temetőben. A sírt 206 pap és hívek hatalmas tömege állta körül. A temetés valóságos nemzeti demonstráció volt, igazi március 15-i ünnep.
A Pálfi Géza születése 70. évfordulója alkalmából szervezett és a Jakab Antal Keresztény Kör által meghirdetett Pálfi Géza-emlékévet hivatalosan 2011. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Gézák névünnepén nyitották meg Budapesten a Jézus Szíve-templomban.Az ünnepi szentmisét Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a templom plébánosa, a Pálfi Géza-emlékév fővédnöke mutatta be, szentbeszédet Ft. Lic. Pál László kismartoni püspöki vikárius, Pálfi Géza egykori tanítványa mondott. A Jézus Szíve-templom Musica Sacra kórusa által még ünnepélyesebbé tett szentmisén Gergely István, Tiszti, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke, szintén Pálfi Géza tanítványa, Prof. Dr. Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár, Pálfi Géza tanártársa és jó barátja, valamint Ft. Hajdú Gyula, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola nyugalmazott rektora is koncelebrált. A szentmisét követő ünnepi műsorban Tófalvi Szilvia és Horváth Gábor Miklós gondolatokat olvastak fel Pálfi Géza lelki naplójából, majd Ki volt Pálfi Géza? címmel Gergely István, Tiszti tartott igen érdekfeszítő előadást. Ezt követően Varga Gabriella osztotta meg a jelenlévőkkel Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, több kötetes költő, szintén Pálfi Géza-tanítvány Hol van a szabadság? – Pálfi Gézára gondolok című versét, majd az emlékévet Vencser László nyitotta meg. Az ünnepség a Magyar Himnusz és a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult.
A Pálfi Géza-emlékév megrendezésével a Jakab Antal Keresztény Kör legfőbb célja az össznemzet figyelmének Pálfi Gézára irányítása, a mártír sorsú pap halála okának minél teljesebb megismerése és megismertetése, valamint írásban fennmaradt több száz beszédének/szentbeszédének közkinccsé tétele.
erdely.ma