Nagyböjt első vasárnapján az Úrangyala-imádság előtt a Szentatya a nagyböjti időről beszélt a Szent Péter téren egybegyűlteknek.

Ez a liturgikus idő lelki utazás, felkészülés a húsvétra. Követjük Jézust, aki a kereszt felé tart. A pápa feltette a kérdést: miért van a nagyböjt, miért van a kereszt? A válasz: mert létezik a bűn, amiből minden rossz fakad. Elmondta, hogy a bűn fogalma a világ vallásos szemléletét feltételezi. Ha az emberek nem vesznek tudomást Istenről, nem fogadják el a bűn létezését sem. A Szentatya egy hasonlattal erősítette meg ezt az igazságot: amikor eltűnik a nap, eltűnnek az árnyékok is. Amikor eltűnik szemünk elől Isten, nem látjuk a bűnt sem. Akkor értjük meg, hogy mi a bűn (ami nem egyezik meg a pszichológiai értelemben vett bűntudattal), ha megértjük, ki Isten.

Az erkölcsi rosszal szemben Isten szembeszegül a bűnnel, hogy megmentse a bűnöst: nem a halálát akarja, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Isten a történelem során mindig közbelép ennek érdekében, szabadságra akarja vezetni gyermekeit. A legnagyobb szolgaság a bűn szolgasága. Ezért küldte el Fiát, hogy megszabadítson a gonosz uralmától, áldozatként meghaljon a kereszten. Amikor az evangélium Jézus megkísértéséről beszél, akkor azt érzékelteti, milyen nagy erőkkel szállt szembe a sátán Isten üdvözítő tervével. XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy a nagyböjt liturgikus idejében Krisztus mellé állunk a bűnnel szemben.

Mária segítségét kérte, hogy nagyböjti utunk a megtérés gyümölcseit teremje. Kérte a híveket, hogy imádkozzanak érte és a római kúriáért, mert vasárnap este kezdik meg egyhetes lelkigyakorlatukat.

Az Úrangyala elimádkozása után megemlékezett a Japánt pusztító földrengésről és szökőárról. Közelségéről biztosította az ország népét, imádkozott az áldozatokért és családtagjaikért.

Magyar Kurír