Boldog Özséb és a pálos remeték élete- Pályázat

P á l y á z a t o t hirdetünk (főképp rajzolt és festett) képzőművészeti alkotások készítésére, általános iskolák részére.

Tisztelt Iskolavezetők! Kedves Pedagógusok! Kedves Tanulók, Fiatalok!
P á l y á z a t o t hirdetünk (főképp rajzolt és festett) képzőművészeti alkotások készítésére, általános iskolák részére.
Téma:  Boldog Özséb és a pálos remeték élete.
Kivitelezés: A művek szabadon választott technikával készülhetnek, ábrázoló jelleggel, de meghatározó lehet a témából fakadó mondanivaló és érzület is. A kiírás témamegjelölése lehetőséget ad a „látomás”-fogalom szélesebb értelmezésére, de a pálos szerzetesek életének, szent hivatásának, tevékenységének, valós, vagy a képzelet szülte képeinek megjelenítésére is.
Annak az érzésvilágnak a kialakításához, ami a belső képiségen keresztül, az alkotások ihletettségét biztosítja, a Pályázat-hoz csatolt írás-részletekkel és egy mesével szeretnénk hozzájárulni, A PÁLOSOKRÓL kezdetű mellékletben.
Képek bemutatás, megtekintése: A gyermek-alkotások a Magyarok Házában december 13-14-én megrendezendő, a Boldog Özséb által alapított Pálosok-rendjét és az Alapító munkásságát méltató kulturális napok keretében kerülnek kiállításra.
Beadási határidő: 2008. december 5-e, péntek.

Kiállítás időtartama: Megnyitás: 2008 december 13-án, 9 órakor.                                          Zárás:  2009 január   25-én 16 órakor.

Bontás: 2009 január   26-án 8 órakor.

Az alkotások átvehetők 2009 január 26-án, 9-16 óra között.
Értékelés: A szakmai zsűri január 17-én, 10 órai kezdettel értékeli az alkotásokat, két korosztályban: 1. I-IV osztályosok, 2. V-VIII. osztályosok részére.
                                          I-IV . oszt. V-VIII. oszt
                       I-   helyezett:    5000   10000 Ft,.
                       II- helyezett   3000    5000 Ft.
                       III. helyezett   1500    3000 Ft.
      További értékelt művek értékes könyvjutalomban részesülnek.
      Az arra érdemes alkotásokat az alkotó hozzájárulásával, mesekönyv illusztrációként is tervezzük felhasználni.
      A zsűri szabad döntése alapján minden résztvevő számára emlékezetessé kívánjuk tenni ezt az eseményt.
Egyéb követelmények:
A munkák hátoldalán tüntessék fel az alkotás címét, az alkotó nevét, közösségét, a felkészítő pedagógus nevét, az intézményét, a helységet, és a pontos címét, irányítószámmal.
Kérjük, a munkákat lássák el előnyös, egyszínű kiállítási kerettel (papír, karton, stb. –paszpartu).
Beküldési cím:  Magyarok Világszövetsége. 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3; vagy
1364 Budapest, pf. 369. Tel./fax: +36-1-485-4060.
Megjegyzés:
Az alkotásokat 2009 március 30-ig díjmentesen megőrizzük. A vissza nem kért alkotások Árva Vince Atya Pálos-rendi szerzetes hagyatékába kerülnek.
Figyelmébe ajánljuk a megszólított Vezetőknek, Pedagógusoknak, Tanulóknak ezt a kitüntető lehetőséget, különös tekintettel arra, hogy a Magyarok Világszövetsége rendezvényén, a Magyarok Házában várhatóan sok magas rangú egyházi és világi személy is megjelenik. Ezért is, a feladat odaadásra, igényességre biztat mindannyiunkat.  
A PÁLOSOKRÓL
Gyermekeknek:
2. Kérjük, hogy hallgassák meg a Boldog Özséb és a Fényhordozó Barátok című mesét, az alábbi oldalon:
http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=mtop&file=olvas&cikk=fomenu-4907393a81bce
Felnőtteknek:
A pálosok rendje Magyarország történelmének, Európa, sőt az Újvilág történelmének is alkítója, műveltségének erjesztője volt. Ki volt a Rendben Boldog Özséb?
Az 1240-es években, amikor hazánkra rátört a tatár sereg, romokba, szenvedésbe taszítva az országot és népünket, ez ínséges időkben élt egy fénylő sorsú ember, tiszta erkölcsökkel, szorgalommal és akarattal, Isten alázatos szolgájaként.
Esztergomban született, itt végezte elmélyült tanulmányait, itt csiszolta fényesre elméjét. Ifjú korától fogva tiszta, Istennek tetsző, szent életet élt, egy rettenetes időben, a vad tatár hordák dúlása idején. Kétségbeesés, félelem és reménytelenség uralkodott el az embereken és az országon.
Boldog Özséb az Úr szolgálatában találta meg hivatását, melynek gyakorlása közben határozta el, hogy összegyűjti maga köré a Pilisben élő remetéket, akik szintén Istent szerető és tisztelő emberek voltak. Felkutatták a természet Isten áldotta kies helyeit, kiszélesítették a barlangok üregeit, behúzódtak a pilisi ”hármas-barlangokba”. Özséb barlangja előtt hatalmas fakereszt állt, annál a keresztnél imádkozott éjjel-nappal. Mivel pap volt és tudós, hozzá jártak a remete társak is, részt venni imádkozásában, és talán szentmiséit hallgatni.
Mi volt előbbi elhatározásának elindító élménye?
Egyik éjszakán látomás jelent meg szemei előtt, mely a lelkéig hatolt. Kis lángocskák keltek, és mozdultak meg, közeledtek feléje, majd az ő keresztje előtt egy óriási, hatalmas lángot alkotva, körülvették azt. A szerzetes, fölemelvén fejét, a keresztre nézve hangot is vélt hallani:
    * Özséb! Gyűjtsd össze a remetéket!
Ezzel el is tűnt a kép szemei elől. És a látomást látó, megszólított szerzetes ezzel lett elhivatott, szent és nemes feladatokra kiválasztott követ. Hozzákezdett a munkához, elkezdte megszervezni a pálosok rendjét. A rend elnevezése a kiválasztott védőszenttől, Remete Szent Páltól származik. Innen való a „Pálosok-rendje” elnevezés.
Nemsokkal e látomás után Özséb Rómába ment, ahol Tamás apostol (a későbbi Aquinói Szent Tamás) közbenjárásának köszönhetően fogadta őt a Pápa is. Ezután alakult meg hivatalosan a Pálos-rend.
1. Részletek Bakk István Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága? –című dolgozatából
… 1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről elnevezett kis remetekápolnát építette. Látomása ... meghatározta további életét …
A Pilisben élt, és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen. A rend főnökének Özsébet választották …
… Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai beleegyezésével Rómába indították el …
… A pálosok a rendi szabályok kidolgozásánál figyelembe vették  a Szent Ágoston-i formulát…Krisztus követőjeként a szeretet és igazság tökéletességére kell törekedniük. A közös élet igényli az alázatosságot, az egyetértést és a mindenben való osztozást. A regula később minden szélsőséget elutasít, így a túlzott aszkézist is. Rendelkezik a szerzetesek ruházatáról, életéről és a közösségi élet rendjéről. Az imák, a közös étkezés, a böjt, az imahallgatás rendjéről, és bemutatja a közösségi szolgálatok területeit, a könyvtári rendtartást, élelemosztást, a beteggondozást, a szerzetesek kapcsolatát az előljárókkal. A regula a könyvekre és az olvasására szóló szabályt is tartalmazza. Szent Ágoston óhaja az volt, hogy szerzetesei egyetértésben lakjanak együtt, mindenük közös legyen, mindenki szükséglete szerint részesedjék a közös javakból, mint hajdan az őskeresztények …
… Mátyás és az előkelő családok kapcsolata a pálosokkal … Mátyás király és a vezetői réteg a legmagasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban …
Miután 1467 január 15-én győzelemet aratott Ali bég felett, e napon – éppen Remete Szent Pál ünnepén  -  Magyarország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált … óbudai Fehéregyházát a pálosoknak adományozta, ahol az Árpád sírja volt, és ennek a kolostornak az első perjele lett Bakk Mátyás. Fehéregyháza híres és kedvelt búcsújáró helye lett a fővárosnak … Mátyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet. Szent László király eszményi alakja Buda népének … Neki szentelték Óbuda város egyik plébániáját. Mátyás király időszakában jelenleg már biztosan adatolható magyarországi kolostorok száma 69. Pálos kolostorok találhatók Európa több országában is, többek között Ausztriában, Horvátországban, Spanyolországban, Lengyelországban, stb. A Buda melletti Szent Lőrinc lesz a főkolostor. A 14. század legelső éveiben a Jánoshegy s a Hárshegy nyergén királyi parancsra az akkori Nádor faluban egy új monostror építésébe fognak. A monostor építésére egész Magyarország odafigyelt. Később nemzetközi főkolostorrá vált, és a magyar művelődésnek is egyik fellegvára lett. A későbbiekben fejlődésben a Pannonhalmi apátságot is túlszárnyalta és temploma vetekedett a Mátyás-templommal. 3oo rendtag talált otthont a falai között. A templomot pazarul épített kápolnák sora övezte. Közülük a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Ebben őrizték a Nagy Lajos adta Remete Szent Pál ereklyéket. Baldachinos szarkofágját vörösmárvány koporsóval, üvegfedéssel védték a zarándokoktól. A remekmű szépsége lenyűgözte a kortársakat: „Kupolája árnyékában elsápadnak az antik csodák.” A szultáni követ, amikor meglátta a tumbát, igy kiáltott fel: - valóban a nagy Isten tanította őt ( ti. készítőjét, Dénest ). Nem ember! A Buda melletti Szentlőrinc monostora sokkal több volt mint egyike monumentális műemlékeinknek…Építőmesterei építik meg a gótikus Magyarország mintegy 1oo vidéki páloskolostorát. De ők faragják meg templomaik köveit, szobrait, szenteltvíztartóir, a templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit … ők látják el színes üvegablakokkal, sőt orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolostorát … A pálos kolostor … csodás gyógyulásoknak, rabokért való hatásos imáknak színhelye. A … Szentlőrinc monostor könyvtára csereviszonyban állt Mátyás könyvtárával. A pálosok rendszeresen dolgoztak Mátyás király könyvesházának, itt volt a Bibliotheca Corviniana íróháza, scriptoriuma. Mátyás király uralkodása alatt mégjobban növekedtek… szerzetesi fegyelemben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt …
… A magyar rovásírás nemzetünk egyik küölönleges kultúrkincse, amelynek története a népünk eredetéhez nyúlik vissza. A pálos rovásírás tulajdonképpen az eredeti magyar (székely) rovásnak a rendházakban némileg átalakított … változata …
… A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban 15oo körül vésték a sziklába ... A számokat arab számokkal írták rá … felirata: született 1473-ban.
… 1492. október 12-én Kolumbusz az Újvilág földjére lép… A magyar pálosok Amerikába így jutottak el… Hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére …
… magát büszkén a „magyar királyi vér leszármazottjának” tekintő Katolikus (Kasztíliai) Izabella … a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől: „Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár.” ...
… Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, akik zavarták is őket a tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket … Meg kell emlékeznünk még a pálosok Dél-Amerikai térítő tevékenységéről, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a keresztényi kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali Remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a térítésekben … Pedró de Mendoza conquistádor … 14 hajóval ment Dél Amerikába, s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával. … A spanyol udvar annyira ragaszkodott a pálosokhoz, …hogy ismét újabbakat küldött a térítő munka folytatására … Argentínában és Paraguayban kolostorokat is alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. Buenos Aires első parcellázási térképén találkozunk Mathé Istvány nevével. Nem sokkal később V. Károly kancellárja, a magyar Maximiliánus Transsylvanus volt az első, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak nem csak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is számot ad. Az első pálos szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették át …
… Az erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt …
… Belső ügyekben … ő volt a leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor rendfőnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtője és kormányzója, ő az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt. A pálos barát rövid pár hónap alatt rendezte az évtizedek óta csődből csődbe bukdácsoló kincstár helyzetét …
… 1551. dec l6-ról 17-ére virradó éjjel Erdélyben Alvinczi kastélyában meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és kincstartóját, váradi püspökot. … I. Ferdinánd magyar cseh és német király panaszlevele bátyjához, V. Károly császárhoz: „Nem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a Birodalmat …”
… Az 1786-i év romboló villámként csapott le … II. József ez évben törölte el a magyar szerzetet is, miáltal a fönnállott 37 kolostornak ingóságaiból 1o millió, a szerzett javaiból 2o3 629 Ft-nyi jövedelmet szerzett. Az összesen 381 főből álló részint tanítói, részint lelkipásztorságból nyert, vagy pedig szűken kiszabott nyugpénzből tengeté jobb sorsra méltó életét. … Amit a Lajosok és Mátyások s a haza vallásos nagyjai sok éven át fáradalmasan szereztek, azt II. József egy tollvonással semmivé tette.
II. József  l89o. január 26-án visszavonta a szerzetesi életet sújtó rendelkezéseinek többségét. I. Ferenc 18o2-ben kiadott rendelete értelmében a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállitotta. A császár 18o4. március 28-án igy ír: „A pálosok visszaállitásától el kell tekinteni.” Ennek oka a pálosokat jellemző magyar szellemiség, továbbá a Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát. …
… A nagy reményekre, az eredeti „magyar pálosrend” visszaállitására jogositó kezdeményezést az ország eljövendő szomorú sorsa határozta meg …
(A teljes dolgozat megtalálható az interneten, a Magyarok Világszövetsége és a Magyarok Háza honlapján.)
2. Kérjük, hogy a gyermekek hallgassák meg az Ugrin András által írt mesét az alábbi oldalon: http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=mtop&file=olvas&cikk=fomenu-4907393a81bce
Ének Boldog Özsébről (részlet)

Magyar erdők mélyén

Fehér lángok gyúlnak:

Boldog Özséb remetéi

Imára vonulnak.

Boldog Özséb, áldott Atyánk,

Esedezve kérünk:

Gyűjtsed össze imádságra

Árva magyar népünk!