Kiállítják Szent Antal testét

Nyomtatás

Szent AntalFebruár 15. és 20. között nyilvánosan látogatható lesz Padovában Szent Antal teste, abból az alkalomból, hogy hamarosan visszahelyezik eredeti nyughelyére, a bazilika egyik kápolnájába, ahol 2008 óta restaurációs munkák zajlottak.

Ezekben a napokban az olaszországi Padova városa több százezer zarándokot vár az egész világról. A bazilika 6.20 és 19 óra között várja a látogatókat.
Egy webkamera folyamatosan közvetítést ad az ereklyékről ezen az oldalon. A szent testét időről időre kiállítják, legutóbb 1981-ben, Antal halálának 750. évfordulója alkalmából 29 napig volt látható. Ekkor közel hétszázezer zarándok kereste fel a várost – olvasható az Agência Ecclesia honlapján.
A felújításra azért volt szükség, mert a sír fölé épült bazilikában található XVI. századi kápolna falait kezdte tönkretenni a nyirkosság, a márványdomborműveket pedig meg kellett tisztítani a rájuk rakódott portól és a gyertyaégetéstől származó koromtól. A XIII. századi ferences teológus és szent sírja évente négymillió látogatót vonz.
Szent Antal Lisszabonban született a XII. század végén, a keresztségben a Fernando nevet kapta. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Ekkor találkozott Assisi Szent Ferenccel. Antal feltűnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy Itáliában a katharoknak és Dél-Franciaországban az albigenseknek és valdenseknek prédikáljon. 1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítő prédikátor és tartományfőnök lett, miközben a Bolognai Egyetemen a teológia ferences lektora volt. 1230-ban visszavonult számos hivatalától, és 1231-ben útban Padova felé halt meg, az arcellai kolostorban – írja a Wikipédia.
Magyar Kurír