Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően először állítottak ki együtt két összetartozó, de évszázadok óta külön őrzött bibliai kéziratot február 26-án az Izraeli Nemzeti Múzeumban.

Az 1300 éves, héber nyelvű kéziratok együttesen az egyiptomi szolgaságból megszabadult zsidók győzelmi énekének szövegét tartalmazzák (Kivonulás könyve 15. fejezet). A szöveg egyik részét tartalmazó, ún. Askár-kéziratot a North Carolina állambeli Duke Egyetem könyvritkaságai között őrzik, a másik, ún. londoni kézirat jelenleg Stephan Loewentheil New York-i gyűjtő birtokában van.

Az Askár-kéziratot 2007-ben kiállították Izraelben. Az újságban megjelent kép alapján figyelt fel két izraeli paleográfus a londoni kézirattal való hasonlóságra. Noha az Askár-kézirat állapota sokkal rosszabb, a betűk hasonlósága, a szöveg elrendezése, az írás technikája azonos eredetre utalt. Az ultraibolya felvételek igazolták, hogy a két kézirat ugyanattól az írnoktól, egyazon tekercsből származik. A tekercs a tudósok szerint a VII. században a Közel-Keleten, valószínűleg Egyiptomban keletkezhetett; azt, hogy a két ismert kézirat hogyan került külön helyekre, és mi történt a tekercs többi részével, nem tudják – olvasható a journalgazette.net internetes oldalon.

A jeruzsálemi kiállítás a győzelmi ének kézirati hagyományának folytonosságát mutatja be, a 2000 éves holt-tengeri tekercsektől a közel egy évezreddel később keletkezett Aleppói kódexig. A kiállításon egyesített kézirat fontos láncszem: bemutatja a héber bibliaírás fejlődését a III. századtól a X. századig tartó, ún. „néma periódusban”, amelyből szinte egyetlen bibliai szöveg sem maradt fenn. A győzelmi ének például a holt-tengeri tekercseken prózai szövegként, a most egyesített kéziraton viszont már versként jelenik meg, akárcsak a mai héber Bibliában.

A kiállítás a győzelmi ének más művészi feldolgozásait is bemutatja: freskókat, reneszánsz festményeket, valamint hangfelvételeket, amelyeken különféle zsidó közösségek éneklik a dicsőítő sorokat.

Magyar Kurír