Húsvét van, az élet ünnepe: "Miért keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, föltámadt!" (Lk 24,5-6). Húsvét van, a remény látogat el hozzánk: "Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben?" (Lk 24,38); "ne féljetek" (Mt 28,10); "én veletek vagyok" (Mt 28,20). Húsvét van, küldenek minket: "Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileiába, ott majd viszontlátnak." (Mt 28,10; vö. Mk 16,7).

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus, mint hívő zsidó, valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.

Bővebben: Erdő Péter bíboros virágvasárnapi homíliájaJézus szenvedésének történetét évről évre halljuk. Nem felejthetjük el azonban, hogy a kortársak, az események tanúi, így a tanítványok és maga Szűz Mária sem tudták még tapasztalati bizonyossággal ennek a történetnek a végét. Látták az események sorát, élt bennük a várakozás, az elbizonytalanodás, a remény.


Bővebben: Mintegy 40 ezer hívő előtt celebrálta a Szentatya a virágvasárnapi szentmisét a Szent Péter téren. Beszédében elítélte a mai társadalom önzését, és arra kérte a hívőket, hogy a szeretet vezérelje életüket. A szentmise után köszöntötte és megáldotta a fiatalokat a XXII. Ifjúsági Világnap alkalmából.

 

Bővebben: Kezdődik a nagyhétVirágvasárnap megkezdődik a nagyhét. E napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. A szentföldi hívek már a IV. században úgy ünnepelték ezt a napot, hogy az Olajfák hegyén összegyűltek, felolvasták a vonatkozó szentírási szakaszokat, majd a püspök vezetésével körmenetben vonultak végig a városon. A gyermekek olajfa- és pálmaágakat tartottak a kezükben.

Keresztény hitünk alapvető tétele, Jézus Krisztus föltámadása, és annak liturgikus megünneplése Húsvétkor. A kereszténység már kezdettől fogva zsidó és pogány eredettől befolyásoltan megosztva ünnepelte a húsvétot. Indok: az Egyház, az Utolsó Vacsorát, amelyen a mi Urunk Jézus Krisztus az Oltáriszentséget/ Eukarisztiát és az egyházi rendet/a papságot alapította, a korabeli zsidó húsvét szerint ünnepelte.