Erdélyi ferences testvérünk a Szentföldön tanul, szeretettel megosztom veletek érdekes beszámolóját, szeretettel, cs. t.
"Ti nem járultatok kézzelfogható hegyhez, lobogó tűzhöz, homályhoz, sötétséghez vagy förgeteghez...Ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, az angyalok ezreihez, az elsőszülöttek ünnepi sokadalmához és gyülekezetéhez, akik föl vannak jegyezve a mennyben, mindenek bírájához, Istenhez, a tökéletes igazak lelkeihez, az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz és a meghintés véréhez, mely hathatósabban kiált, mint Ábelé."
Kedves Testvérek!
Tegnap este értünk haza az egyiptomi, pontosabban a Sínai-hegyi kirándulásról. Istennek hála jól sikerült. Hétfőn reggel indultunk a Sínai hegy meghódítására. Az út hosszadalmas és fáradságos volt, azonban a vígkedély oldotta mindezt,ui nagyszerű társaság verődött össze eme kirándulásra. Útközben megálltunk Timnaban, ez még az itteni oldalon van, ez a város arról nevezetes, h. itt található a világ legrégibb ismert bányája (az ún Salamon király bányái), azonban bennünket inkább a Hathor templom maradványa érdekelt, úgyhogy egyenesen odairányoztunk. A templom Hathor egyiptomi istennő tiszteletére épült Kr. e. 13-14. században, aki a szerelem, termékenység, az élet és a pusztulás istennője volt, de a bányák védelmezőjeként is tisztelték. Ezután folytattuk utunkat. Miután a határt átléptük szerencsésen, többórás buszozás következett, szürköletkor átszálltunk dzsipekre, és azokon szeltük a véget nem érő sivatagot, alattunk a vörös sivatag terült el, körülöttünk a dzsipek által felvert por kavargott, fölöttünk pedig a holddal és a csilagokkal ékeskedő menneyzet terebéyesedett; mintegy másfél-kétórás zötykölődés után megérkeztünk a beduinokhoz. Szeretettel és vacsorával vártak bennünket, náluk éjszakáztunk egy nagy sátor alatt, ami előbb étkezdéül szolgált .
Másnap szintén egy Hathor-templomot látogattunk meg, ahová kb egyórás túra alatt jutottunk el. Onnét visszajőve a sátorhoz, megebédeltünk majd zsipekre szállva esti szállásunk felé vettük az irányt, előbb azonban útbaejtettünk egy görög apácamosnostort, és megszusszantunk Fáránban, ahol annak idején a héberek is, az Ígéret földje felé haladva. Estére értünk a Morgenland szállókhoz, ez egy kis telep, ahol semmi egyébb nincs, mint a szállodák, körülötte vörös sziklás sivatag. Vacsora után hamar ágyba bújtunk, mivel hajnali egykor kellett kelnünk, h. birtokba vegyük a Sínai hegyet. Éjjel indulnak a zarándokok/turisták, a meleg miatt is, de kiváltképp, mert a magával ragadó pirkadat tanúi akarnak lenni, így tettünk mi is. A sötétben nekivágtunk a hegynek. Helyenként elég kaptatós, minthogy 2286 m magasra kellett felkapaszkodnunk. Maradandó élmény a sötétben tapogatózva megmászni a kopár sziklát, a Dzsebel Músza-t, avagy Mózes hegyét, amelynek legmagasabb orma a Hóreb. Már pitymallat előtt fenn voltunk, ott vártuk, h. előbújjék a nap vörslő sugaraival. Különös esemény volt, hosszas várakozás után pillanatok alatt szárnyalt a napkorong föl az égboltra, tapssal, mi az Angelus-val, énekekkel köszöntöttk őt.
A hegyen látható az Illés-kápolna, annak emlékéül, h. a próféta ide menekült a Jezabel kirányné haragja elől, a kápolna egy kis mecset táraságában ágaskodik.
Lefelé a lélegzetelállító Mózes lépcsőn ereszkedtünk, amely a hagyomány sz. egyetlen szerzetes munkája, ez többszáz kőlépcsőfokon kígyózik be a Szt. Katalin kolostorig .
Először Sz. Ilona császárnő építettetett ott templomot Szűz Mária tiszteletére, a 1O. vagy a 11. században kapta a mai nevét egy 6. században vértanúhalált szenvedett gazdag és nemes lányról, Katalinról, aki hősiesen szembeszállt Maxentius császár keresztényüldöző rendeleteivel. Érdekes tudni, h. a kolostor a világ legkisebb görög ortodox egyházmegyéje.
A kolostor kincsei közé tartoznak a könyvtárban őrzött arab,szír,kopt,ószláv,örmény,grúz nyelvű vallási és filozófiai kéziratok százai. A legértékesebb anyag azonban a 4. századra visszanyúló görög nyelvű Codex Sinaiticus-t, amely az Úsz-t hiánytalanul, az Ószt pedig érszben tartalmazza. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum részei ma négy helyen találhatóak: a londoni British Library-ben 347 lapot, a Lipcsei Egyetem könyvtárában 43 lapot, a Szent Katalin kolostorban 12 lapot és 14 töredéket, a Szentpétervári Nemzeti Könyvtárban pedig 3 laptöredéket őriznek.
Továbbá a kolostor múzeumja páratlan értékű ikonokkal bővelkedik, ezeket sajnálatosan nem tudtuk megcsodálni, csak a Templomban lévő Pantókrátor ikont.
A kolostor udvarán őrzik a Sínai félsziget egyetlen csipkebokrát, amely a hagyomány sz. az égő csipkebokor leszármazottja.
Ennyit tudtunk megnézni a kolostorból, ezután a szállodába mentünk, a du-t pihenéssel töltöttük, majd másnap reggel hagytuk el a Morgenland szállodát,h. visszatérjünk a Szentvárosba, Jeruzsálembe.
A végére pedig egy hangulatkép, a delelő beduinról, aki a jobbik részt választotta
