Az erdélyi ferences rendtartomány káptalanja után két hónappal kerestem meg az újonnan miniszter provinciálissá választott Orbán Szabolcsot, hogy bemutassam lapunk olvasóinak s arra kérjem, meséljen arról, milyen változásokat hoz az idén tartott nagykáptalan a rend és az ő életébe.
Szabolcs testvér, mindenekelőtt arra kérem, meséljen olvasóinknak röviden a ferences lelkiségről és karizmájukról!
Nehéz dolog meghatározni, mit is jelent egy közösség lelkisége, bár első pillanattól érzékelhető, igazából mégis megfoghatatlan, hiszen az Istenhez és az egymáshoz való viszonyunkban fejeződik ki leginkább. A ferences lelkiség forrása alapítónk, Szent Ferenc istenkapcsolata, emberekhez és a világhoz való viszonyulása. Ezek mellett alapvető értékként említhetjük a fraternitást, azaz a testvéri életet. Annak ellenére, hogy közösségeinkben olyan testvérek vannak, akik más-más környezetből, más-más alapokról indultak és nem feltétlenül a szó mai értelmében vett jó barátok, mégis Isten ajándékai egymás számára. A ferences lét következő fontos eleme a „kicsiny-lét” vagy minoritás. Ez magába foglalja a szegénységet és a peremre szorultakkal való szolidaritást. A ferences lelkületű testvéreknek kezdetektől fogva nagyon fontos Isten igéjének egyszerű hirdetése, illetve a derű, az Istenből forrásozó szent öröm. Rendünknek nincs egy jól meghatározott karizmája, mint például a piaristáknak a tanítás vagy a kamiliánusoknak a betegápolás. Ahogy regulánk első pontjában áll: „…kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát…”. Az idők során voltak tanító testvéreink, Magyarországon ma is léteznek ferences iskolák, rendünk fenntart kollégiumokat, szociális intézményeket is, de a testvérek közül sokan lelkipásztori tevékenységet folytatnak. Sajátos feladatunknak tekintünk mindent, ami az evangélium megéléséből fakad.
Erdély területén több ferences lelkiségű szerzetesrend, kongregáció is található, akik különböző feladatkörökben tevékenykednek.
A mallersdorfi nővérek Székelyudvarhelyen óvodát működtetnek, Kézdiszentléleken öregotthont tartanak fenn, Csíkszépvízen árvák gondozásával, Nagyváradon pedig sérült gyerekekkel foglalkoznak.
Öt éve telepedtek le Árkoson a „pécsi nővérek”, azaz Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérei, akik a Szent Ferenc Alapítvánnyal karöltve egy kismamaotthont működtetnek. Vannak Erdélyen kívül is különböző ferences lelkiségű rendek, két évvel ezelőtt még nem is tudtuk, milyen sok. Két éve szerveztek Gyulafehérváron egy országos ferences találkozót, ott tudtuk meg, hogy közel húsz különböző ferences lelkiségű rend van Romániában. Ennek a találkozónak lesz folytatása is szeptemberben Csíksomlyón.
Erdélyben több helyen is közel húsz éve újjászerveződtek a ferences világi rendi csoportok. Van ezeknek a csoportoknak szerepe a ferences rend iránt érdeklődők életében, esetleg kerülnek ki köreikből jelöltek?
A ferences világi rend tagjainak átlagéletkora elég magas. Nagyon sokan vannak olyanok, akik még a kommunizmus előtti időben léptek be a ferences világi rendbe (akkor ferences harmadik rendnek nevezték), s nehéz évtizedekben hűségesen megélték a ferences lelkiséget. De új tagok felvételére nem volt lehetőségük. Talán ebből is fakad, hogy sajnos nem mindenik újraszerveződött közösség volt képes nyitni a fiatalok felé. Ezért köreikből nem is nagyon kerültek ki jelöltek. De a rendünk iránt érdeklődők általában már korábbról rendelkeznek valamilyen „ferences tapasztalattal”, azaz vagy ferences plébániára, ifjúsági csoportba jártak, vagy találkoztak valamelyik ferences testvérrel, és élővé vált a kapcsolatuk közösségünkkel.
Jelenleg hány jelöltjük és novíciusuk van?
Egy novíciusunk fog szeptemberben hazaérkezni Magyarországról, ahol rendi tanulmányait folytatta. Két jelölt pedig szeptembertől kezdi meg novíciusi tanulmányait, szintén Magyarországon.
Szásszebesen ön foglalkozott az egyszerű fogadalmasokkal, most, hogy már Kolozsvárra szólítja a kinevezése, megszűnik az ilyen jellegű kapcsolata velük?
Részben nem és részben igen, ugyanis a mindenkori miniszter provinciálisi feladatok közé tartozik a jelöltekkel és az egyszerű fogadalmasokkal való foglalkozás, az ő tanításuk. Továbbá fogok az egyszerű fogadalmas testvérekkel találkozni Gyulafehérváron is, hiszen szeretném ottani tanári tevékenységemet folytatni.
Tanárként biztosan sok tapasztalatot gyűjtött már. Megosztana néhányat, amely segítségére válhat most, hogy miniszter provinciálissá nevezték ki?
A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán nem voltam ott egész héten, mint tanárkollégáim, csupán heti két alkalommal, éppen ezért az ott szerzett tapasztalataim akár szűkösnek is mondhatóak. Két hónappal ezelőtt még Szászsebesen az egyszerű fogadalmas testvérekkel laktam együtt, akik a hittudományi főiskolának is diákjai voltak. Inkább velük kapcsolatban vannak olyan élményeim, amelyeket most hasznosítani szeretnék. Például szeretném még élőbbé tenni a miniszter provinciálisi kapcsolatomat rendünk tagjaival, különösképpen a jelöltekkel és novíciusokkal.
Említette már egy feladatát a miniszter provinciálisnak, mi hárul még rá?
Két hónapja választottak meg provinciálissá, ebből az időből én egy hónapot Assisiben töltöttem az általános káptalanon. Úgyhogy még csak tanulom ezt. A miniszter provinciális feladatai közé tartozik az egyes közösségek tevékenységeinek összehangolása, hogy azok ne elzárt cselekvések legyenek, továbbá bátorítani a csüggedő testvéreket és a közösségi tevékenységek felé irányítani azokat, akik igencsak egyéni útra térnek, illetve az adminisztratív ügyek rendezése is, például kapcsolattartás az érsekséggel és különböző civil fórumokkal stb.
A helyi káptalanon választották meg önt miniszter provinciálissá a testvérek. Hogyan történik egy ilyen választás?
Miniszter provinciális lehet minden testvérünk, aki pappá van szentelve. Tehát mindenki ugyanakkora esélylyel indult, kivéve Leó testvért, akit – rendi előírásaink szerint – ezen alkalommal nem választhattunk újra. A választás demokratikus, minden örökfogadalmas testvérnek van döntési joga, azaz a választáson szavazhat. Mindvégig reménykedtem, hogy mást választanak meg a rendtársaim.
Miniszter provinciálisként milyen tervei vannak?
A funkció megnevezésében található miniszter szó szolgát jelent, az elöljáró feladata tehát, hogy a közösség terveit, álmait kivitelezéshez segítse. Ezeket általában a háromévenként szervezett káptalanon fogalmazzák meg, ez a fórum jelöli ki a fő feladatokat. Idén két főbb gondolat vetődött fel. Egyik az imádsághoz való visszatérés és ezáltal az Istennel való kapcsolatunk elmélyítése, másik gondolatkör pedig a neveléssel kapcsolatos. Azaz ne fejeződjön be a tanulásunk az örök fogadalom letételével, hanem folyamatos továbbképzés alakuljon ki szakmai, de szerzetesi területeken is.
A helyi káptalan után nem sokkal utazott az általános káptalanra. Ott milyen gondolatok fogalmazódtak meg?
A helyi káptalanunk fő gondolata az evangelizáció volt. A záró dokumentum címe így hangzik: Az evangelizáció adományának továbbajándékozása.
A csíksomlyói kegyhely is a ferences rendtartományuk temploma. Szerepel a terveik között esetleg, hogy kiépítsék az infrastruktúráját úgy, mint más nagyobb búcsújáróhelyekét?
1990 óta nagy változáson ment át mind a pünkösdi búcsú, mind a „hétköznapi” zarándoklat Csíksomlyón. Két éve kezdődött egyfajta együttgondolkodás a várossal arról, hogyan lehetne zarándokok fogadására alkalmasabbá tenni a kegytemplom környékét, hogy az ne csupán „kirándulás” hangulatú legyen, hanem a lélek töltekezését is szolgálja. Nyilván ennek kialakításához idő kell. Természetesen vannak egyéni terveink is, és megtesszük a tőlünk telhetőeket a zarándokok fogadásában.
Az előbb beszéltünk azokról a területekről, ahol működtek, működnek ferencesek, de nem esett szó a lapkiadásról, nyomdáról, amellyel a Ferenc-rend korábban foglalkozott.
A két világháború között a ferencesek „uralták” az erdélyi katolikus sajtót, többfajta újságot is megjelentettek, amelyeket kolozsvári nyomdájukban adtak ki. Hogy most nem így van, annak emberi és anyagi okai is vannak. Régebben voltak olyan testvérek, akiknek ehhez volt tehetségük. Jelenleg a Csíksomlyó üzenete az a kiadvány, amely ugyan elsősorban a kegyhely lapja, de amely nem csupán a szerkesztője révén kapcsolódik rendünkhöz, hanem a ferences lelkiséget is igyekszik közvetíteni. Előreláthatólag a ferences médiahatalom nem fenyegeti a Vasárnapot!
A ferences nyomdából azonban nem csak különböző jellegű lapok kerültek ki. A kiadványok nagy része, ha jól tudom, megtalálható a ferencesek könyvtárában. Ezek hozzáférhetőek az ez iránt érdeklődők, kutatni vágyók számára?
Csíksomlyón a Kájoni-nyomda kiadványainak, illetve a régi ferences könyvtár értékeinek egy részét a Csíki Székely Múzeumban őrzik, ám az a része, amely a rendházban található, hozzáférhető az érdeklődők számára. Sajnos a kolozsvárival más a helyzet. A Bonaventura Nyomda kiadványait igyekeztünk összegyűjteni, de a helyi infrastruktúra miatt külső érdeklődők számára egyelőre még nem hozzáférhető. Reményeink szerint, ha a rendházat visszakapjuk, ez a probléma megoldódik.
Van valami konkrét tervük a rendházzal?
Egyelőre, bár többféle elképzelés, terv is született, konkrét döntés még nincs. A rendházzal való terveink véglegesítése és kivitelezése az egyik nagy feladatunk a következő évre, hisz – reményeink szerint – jövőre visszakapjuk ezt a rendházunkat is, s szeretnénk úgy hasznosítani, hogy az a közösségünk számára gyümölcsöző és értéktovábbadó legyen.
Kérdezett: Dénes Gabriella