A Szentszék Koszovó függetlenségéről

Nyomtatás

ImageA felelősséget és a béke szellemének elsőbbségét hangsúlyozta a Szentszék Koszovó ügyében. Tudatában vannak ugyanis, hogy az egykori szerbiai tartomány különleges pillanathoz érkezett mind politikai, mind nemzetiségi szempontból.


Federico Lombardi, a Vatikáni Rádió igazgatója emlékeztetett: az 1999-es koszovói válság idején a Vatikán számos alkalommal közbelépett diplomáciai és humanitárius síkon. Akkoriban a szentszéki diplomaták azokra az elvekre hívták fel a figyelmet, melyek a népek közti kapcsolatokat szabályozzák, valamint támogatták az áttelepülők és a menekültek segélyezését. A Szentszék később is aktívan működött közre a térség stabilitása és békéje megőrzésében, támogatva a közeledést, hogy a kierőszakolt megoldások elkerülhetőek legyenek. Ennek érdekében közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Belgrád és Pristina között, hogy egymás kölcsönös tiszteletben tartása mellett reális megállapodás születhessék a felek között. Az utóbbi két év tárgyalásai alatt megnyugtató megoldás született a technikai kérdésekről, s megértették a felekkel, hogy a Koszovó jogi státuszáról való megegyezésnek a rugalmasság és a politikai egyetértés a feltétele.

Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása – mely az ENSZ közvetítőjének, Martti Ahtisarinak a rendezési tervét vette alapul – új helyzetet teremtett, melyet a Szentszék komoly érdeklődéssel fog követni. Jelenleg a Vatikán leginkább azt az erkölcsi és lelki felelősséget érzi az ügyben, amely a nemzetek közti béke és rend kérdését illeti, és arra szólít fel mindenkit – különösen a szerb és a koszovói politikusokat –, hogy kellő önmérsékletet tanúsítsanak, továbbá kéri, hogy akadályozzanak meg mindenféle szélsőséges reakciót és erőszakot azáltal, hogy mostantól fogva a megbékélés és az együttműködés légkörének megteremtésén munkálkodnak.

Nagy figyelmet kell szentelni a demokrácia és a jogállamiság megőrzésének is, és Koszovóban is alkalmazni kell a kisebbségek, illetve minden állampolgár jogainak tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi kritériumokat, tekintet nélkül a nemzetiségi hovatartozásra, a vallásra, a nyelvre vagy az állampolgárságra, s úgyszintén őrködni kell a helyi kereszténység különleges művészi és kulturális örökségének javai felett. A térség stabilizálásában kiemelkedően fontos segítséget kell adnia a nemzetközi közösségnek. Szerbia és Koszovó népére a pápa továbbra is nagy szeretettel tekint, lélekben mellettük áll, és ebben a fontos történelmi pillanatban is imádkozik értük – zárta értékelését Lombardi.

Magyar Kurír