Segítsünk a dadogós gyermeknek!

Nyomtatás

Image A szülők nehezen észlelik, ha gyerekük másképp viselkedik vagy beszél, mint a többiek, mert szubjektivitásuk határtalan.



Minden szülőnek a saját csemetéje a legjobb, a legszebb és a legokosabb, ezért általában nehezen fogadják el azt, ha például a kicsi dadog. Mégis, fontos lenne felfigyelni erre, vagy megfogadni az óvónők, tanítónők tanácsait, és szakemberhez, logopédushoz fordulni, mert minél hamarabb kezdik el a gyógyítást, annál nagyobb az esély a tünetek visszaszo rítására és a gyógyulásra.

A dadogás is beszédhiba – figyelmeztet a szakember, Kővári Zolna. „Komoly zavarokat okoz a beszédfejlődésben, és kínos kísérő tünetekkel jár. Megbomlik a megszokott ritmus, és a beszéd görcsösen szaggatottá válik. Lényegében kétféle megakadás létezik: a legismertebb az, amikor szótagok ismétlődnek. Ilyenkor a beszédtempó még változatlan, azaz a gyerek nem beszél sem lassabban, sem gyorsabban. A második típusú megakadásnál hosszabb a hangok vagy szótagok közti szünet, és gyakran izomrángás is kíséri a gyermek beszédét. Ez már a dadogás súlyosabb fajtája" – magyarázta a marosvásárhelyi szakember.
Félelmet okoz
A dadogás konfliktusokat, sérüléseket okozhat az egyén fejlődésében, gyak ran gátolja a személyiség harmonikus alakulását, és beszédfélelmet is eredményezhet. „Ez egyfajta mókuskerék: minél nagyobb a félelem a gyermekben amiatt, hogy rosszul beszél, annál kevésbé tudja ezt irányí tani, annál fokozottabban jelent kez nek a tünetek" – mondta a szakember.
A dadogás tüneteihez tartoznak a súlyosabb esetben megnyilvánuló, a test bizonyos részein jelentkező, jól látható izomrángások. Leggyakoribb az arc, a nyak, a száj, súlyosabb esetben a váll, a karok, sőt: a lábak együttmozgása dadogáskor. Ez önkéntelen folyamat, nem szabályozható. „Ezért nem szabad rászólnunk az ilyen kisgyermekre, hogy ne rángassa a fejét stb. Ezzel csak gátlásait fokoznánk" – figyelmeztetett Kővári Zolna.
Kiknél jelentkezik?
A dadogás oka lehet az érzelmi élet zavara, az öröklés okozta hajlam, a balkezesség erőltetett áthelyezése, súlyos fertőző betegségek, túl szigorú családi környezet. A megélt konfliktusok csak fokozzák, erősítik ezt.
Légzési zavarokkal jár
Jellemző lehet a dadogókra a gyors, egyenetlen ritmusú beszéd, s ilyenkor a légzés folyamatának sérülését is észlelhetjük. A légzési zavarok sok dadogó gyermeknél szemmel láthatóak, a legtöbben ugyanis már a belégzéskor kezdik a beszédet, többször ismételve a kezdő hangot vagy szótagot. Így a levegő mennyisége nem elég a mondat folyamatos kiejtéséhez. Ezért nagyon fontosak a beszédlégzést fejlesztő gyakorlatok.
A szülők szerepe
A szülőknek fontos felfigyelniük az első veszélyeztető jelekre, s követniük kell a gyerek beszédjének tempóját. Semmiképpen nem szabad ráripakodni és kijavítani vagy ismételtetni vele a szavakat addig, amíg jól mondja, mert ezzel gátlásokat válthatnak ki belőle, rontva önbizalmát. Az is helytelen, ha a hozzátartozók betegként kezelik a gyermeket, kényeztetik, sajnálják. Máskor – s ez a leggyakoribb – a szülő szégyenkezik csemetéjének beszédhibája miatt, sokszor idegesen szól rá, szidja, hogy ne dadogjon. Előfordul, hogy társaságban nem engedi megszólalni, s így mesterségesen fokozza gyermeke beszédfélelmét. „Főleg falusi környezetben sokan azt mondják ilyen helyzetben, hogy majd kinövi a gyerek, nem fektetnek rá hangsúlyt vagy nincs lehetőség a kezelésre, mert nincs az iskolában logopédus tanár. Nem lesz pap belőle! megjegyzéssel lezártnak tekintik a problémát" – osztotta meg tapasztalatait a szakember.
Dadogó gyerek az osztályban, óvodacsoportban
A dadogó gyerekek általában visszahúzódóak, félénkek, keveset beszélnek. Mindez elkerülhető, ha befogadó környezetre lelnek. Ilyen esetekben bizonyos személyiségjegyek – mint az akaraterő, önuralom, kitartás – kialakítása fokozott jelentőségű, s ezen a beszédhiba megszüntetésével egyidejűleg kell dolgozni. Nagyon fontos a gyerekkel szemben tanúsított türelem, állandó dicséret, biztatás, a sikerélmények biztosítása.
A tanítónak is körültekintően kell megterveznie a dadogó gyermek hangos egyéni beszélését az osztály előtt. Nem szabad például ismeret-ellenőrzéskor, számonkéréskor teljesen háttérbe állítani őt, ugyanakkor pedig fontos, hogy meg legyen győződve tanítója segítőkészségéről, bízzon benne. Megakadáskor mindig hangozzék el egy-egy megnyugtató megjegyzés, vagy ha rángatózik, tegyük rá kezünket a vállára, simogassuk meg. Magyarázzuk meg a gyermeknek, életkori sajátosságait figyelembe véve, hogy ez betegség, ő nem tehet róla, de meg tud gyógyulni – mondta Kővári Zolna.

Soós Eszter

 Csíki Hírlap

 

 

 

Image