Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések a szív- és érrendszeri bántalmak, amelyek a vezető halálokok közé tartoznak.
Minden második haláleset szív- és érrendszeri panaszokra vezethető vissza, ami a halálesetek 52 százalékát teszi ki.
A szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb rizikófaktorai a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a stressz.
A stressz nem csupán valami hirtelen, nagy ijedtséget vagy fontos vizsga előtti izgalmat jelent. A tartós lelki feszültség, a szorongás ugyanazokat az idegi és hormonális elváltozásokat váltja ki. Örökletes hajlam esetén az ismétlődő stressz-szituációk okozta idegi és hormonális változások magas vérnyomáshoz vezetnek. A stressz következtében megnőhet a szív izomtömege. Ez szívritmuszavarokat, szívelégtelenséget okozhat. Minél magasabb valakinek a pulzusa, annál nagyobb az esélye arra, hogy élete során meg kell küzdenie valamilyen cardiovascularis eseménnyel (például szívinfarktus, agyvérzés, súlyos szívritmuszavar).
A vér emelkedett inzulinkoncentrációja (hyperinsulinaemia) szintén szerepet játszik az érrendszeri elváltozások kialakulásában. Ezzel a jelenséggel az elhízott emberek különösen gyakran szembesülnek. De a vér vastartalmának csökkenése vagy túlzott emelkedése szintén hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez.
Az átlagos kávéfogyasztás (napi két-három feketekávé) nem járul hozzá szívünk és ereink megbetegedéséhez. Ennél nagyobb mennyiség azonban már káros. Kis mennyiségű alkohol (vagyis napi maximum fél liter sör, illetve ennek megfelelő egyéb szeszes ital) elfogyasztása véd az érelmeszesedés ellen. Viszont az alkoholnak nagy mennyiségben komoly szívizom-károsító hatása van. A megfelelő mennyiségű E-vitamin hiánya szintén okozója lehet az érelmeszesedésnek.
A szívizominfarktus előzménye, hogy a koszorúér belsejében lévő zsíros lerakódás a szűkült szakaszon hirtelen véralvadást indít el, és a véralvadék teljesen elzárja az eret. Ha a koszorúér teljesen elzáródik, akkor következik a szívinfarktus. Az érintett izomrész elhal. Az orvosi gyakorlat szerint az infarktus hátterében rendszerint az érelmeszesedés áll.
Egészségesebb életmód kialakításával, ésszerű étrenddel magunk is sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a bajokat, betegségeket.
Néhány ötlet a kifejezetten ér- és szívbarát hatású gyümölcsökre, zöldségfélékre vonatkozóan, amelyeknek mind a megelőzés, mind a gyógyítás szempontjából fontos szerepük van. Ide tartoznak a citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), a hagymafélék (fokhagyma, lilahagyma, vöröshagyma), a retek, a cékla, a zöld leveles zöldségek, a petrezselyem, a zeller, a paradicsom, az alma és az articsóka. Nagyon értékes érvédő-szívbarát tápanyag a klorofil, amely a zöld növényekben szinte korlátlanul rendelkezésre áll. Csak frissen és nyersen fogyasztva hatásos!
www.egeszseg.lap.hu