A moldvai csángók kutatásában 1989 óta többet tettek le a román kutatók az asztalra, mint a magyarok. Ezt Marius Diaconescu bukaresti történész jelentette ki azon a konferencián, amelyet a budapesti Teleki László Alapítvány szervezett a moldvai csángókról.

A moldvai csángók kutatásában 1989 óta többet tettek le a román kutatók az asztalra, mint a magyarok. Ezt Marius Diaconescu bukaresti történész jelentette ki azon a konferencián, amelyet a budapesti Teleki László Alapítvány szervezett a moldvai csángókra

A tavalyi konferenciához hasonlóan a szervezők idén is azt kísérelték meg, hogy a moldvai csángók helyzetét a térség más kisebbségi, nyelvi közösségeivel összehasonlítva mutassák be. Így a kétnapos rendezvény első napján előadás hangzott el a magyarországi románok kétnyelvűségéről, és a román nyelv Moldova köztársaságbeli helyzetéről is.

Marius Diaconescu szerint 1989 után a román kutatók egy része a csángók vélt román eredetéhez kereste a bizonyítékokat, másik csoportja az ellenérveket gyűjtötte. Volt viszont egy harmadik csoport, amely effektív kutatott. A történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a moldvai katolikus műhelyekben az utóbbi években született falumonográfiák általában megkerülik a csángók eredetének kérdését, de sok értékes információt tartalmaznak.

Tánczos Vilmos kolozsvári kutató a csángók asszimilációjáról beszélt. Mint elmondta, az évszázadok során az ortodox hitre való áttérés is jelentős mértékű volt a közösségben. Az 1859-es népszámlálási adatok még azt jelezték, hogy a moldvai katolikusok több mint kétharmad része magyar. Bákó megyében ez az arány 86 százalékos, Roman megyében pedig 94,6 százalékos. Mint mondta, e mai székelyföldi állapotokat idéző számok alakultak úgy, hogy mára a nulla százalékhoz közelít a magyarok népszámlálásokon kimutatott aránya.

Albina Dumbraveanu chisinaui nyelvész elmondta, hiába hivatalos nyelv a román a Prut túloldalán, a hétköznapi nyelvhasználatban rendkívüli az orosz nyelv térnyerése. A moldovaiak nem tudnak román nyelvű hivatalos iratokat írni, a szakkifejezéseket pedig csak oroszul ismerik. Borbély Anna a magyarországi románok nyelvvesztési folyamatáról végzett kutatásait ismertette. Mint elmondta, akkor lehetne megőrizni a román közösség kétnyelvűségét, ha jól elkülönülne a magyar és a román nyelv funkciója a román közösség mindennapi életében. Erre hívta fel a figyelmet Bodó Csanád is. A budapesti nyelvész úgy vélte, a moldvai csángók esetében sem az anyanyelvű misézésért folytatott harc, sem a magyar nyelv iskolai tanítása nem fordíthatja vissza a nyelvvesztés folyamatát. Ehhez azt kellene elérni, hogy a családokon belül a szülők átörökítsék a nyelvet.

Gazda Árpád, Budapest - Krónika

Fotók: Thaler Tamás