Kanadai vértanúknak azt a nyolc francia jezsuitát – Daniel Antalt, Garnier Károlyt, Lallemant Gábort, Brébeuf Jánost, La Landei Jánost, Jogues Izsákot, Chabanel Natalist és Goupil Renatust – nevezzük, akik a kereszténység második misszióját vezették a huron indiánok között. Rájuk emlékezünk október 19-én, liturgikus emléknapjukon.

Bővebben: Brébeuf Szent János áldozópap és társai, kanadai vértanúk

Péter apostol második utódja Antiochiai látásban. Szent János tanítványa, és a hit mártírja.

Bővebben: Antiochiai Szent Ignác

Isten nyugtassa hajdani tanáromat, kedves paptestvéremet! 

Isten öleljen magához!

Őszinte részvéttel, 

Csaba t. 

Bővebben: Nemcsak pap vagyok, hanem a közösség tagja is

A találkozás legyen a testvéri öröm és ne a gyilkos háború kezdete, 

Csaba t.

Bővebben: Ima- és böjti nap a szentföldért!

1946. augusztus 25-én Székesfehérvárott Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása ünnepélyes keretek között Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta hazánkat. 

„Boldogságos Szent Szűz, Nagyasszonyunk és Édesanyánk!

Bővebben: Mindszenty József bíboros

A jeruzsálemi latin katolikus pátriárka október 17-ére, keddre ima- és böjti napra hív a Szentföldön dúló erőszak megszűnéséért, a békéért és a megbékélésért. P. Pierbattista Pizzaballa OFM bíboros arra buzdít, hogy szervezzünk imaalkalmat szentségimádással és rózsafüzér imádkozással „hogy az Atyaistenre elé tárjuk a béke, az igazságosság és a megbékélés iránti szomjúságunkat. A fájdalom és a megdöbbenés ezen időszakában nem akarunk erőtlenek maradni, nem hagyhatjuk, hogy a halál legyen az egyetlen szó, amit hallunk” – mondta október 11-én kiadott nyilatkozatában.

Bővebben: Ima- és böjti nap hirdetése

Kolozsvár – Ferences kolostor 2023. október 20-22.

Mindegyikünknek van egy ajándékba kapott hivatása, amit ha felismer és válaszol rá, akkor biztos kiteljesedik az élete és megtalálja az igazi öröm forrását.

Ebben szeretne segíteni ez a hétvége.

Bővebben: Keresem az Utam – hivatástisztázó hétvége!

A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479. október 13-án I. Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között, akiket havasalföldiek is támogattak. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak.

A csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a Magyarországot támadó portyázó törökök felett, akik vereségük után már nem próbálkoztak az 1479. évihez hasonló betöréssel.

Bővebben: Kenyérmezei csata