Gyimesbükk!

ImageA Gyimesi-szoros az egykori Csík megyében, a Hargita-hegységen túl, az egykori ezeréves határon fekszik, ami majdnem ezer kilométerre van Budapesttől, és több mint hatszáz kilométer választja el a mai román-magyar államhatártól.

 

A Csíki havasok legpompásabb völgyében, mely átjárót képez Erdély és Moldva között, található a megye leghosszabb településfüzére, a csángók földje, a Gyimesek. Legegyszerűbben megközelíteni a Csíkszereda felöl jövő 12A főúton lehet.

Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések. A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A tanyavilág három fő központja: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Gyimesbükk, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál már Bákó megyében található. Országhatárt jelentő vasútállomásának régi nagy épületei még állnak, omladoznak. Mellettük elhaladva a Gyimespalánkai szorosba érünk. Az út és a Tatros patak felett vashídon átvezető, 1897-ben épült vasútvonal alig fér el egymás mellett. A település neve "Gijmes" alakban 1600-ból ismert. Régi temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik. A templom és a papi lak épülete mellett a Kontumác nevű kis patak völgyében található kis területet Káránténnek nevezik, mivel a régi országhatár idején itt volt a "karantén" - vesztegzár. Ismertek a településhez tartozó Tarhavas, Cigánypatak és Bálványos-pataki részek kitűnő sósforrásai, melyek kihasználatlanok. Gyimesbükk után Tarhavas, majd a történelmi Erdély határán Gyimespalánka következik.

 

Erdély felé, Gyimesbükk
Erdély felé, Gyimesbükk

Egy kis történelem
A gyimesi csángók - nagyobb részt a csíki székelyekből, kisebb részben a moldvai magyarokból és románokból származó, magyar anyanyelvű népcsoport - vidéke ez, akik a Gyimesi-szorosban, a Tatros folyó és a hozzá csatlakozó patakok völgyében élnek. Őseik valószínűleg a csíki falvakból költöztek a XVIII-XIX. században a Tatros völgyébe, s onnan terjeszkedtek tovább a havasokba. Ők a székelyek külön néprajzi csoportját alkotják. Római katolikus vallásúak, jó termőföld híján állattenyésztésből, fakitermelésből és a fa megmunkálásából élnek. A hagyomány szerint őseik a katonai szolgálat elől menekültek erre az erdős-hegyes vidékre. Nevük eredetét így magyarázzák: csángó az, aki "elcsángált", elment, elcsatangolt, a közösségtől elbujdosott. Öltözékük hasonló a Kárpátokon túli, moldvai csángókéhoz. Régen ezzel tévesztették meg üldözőiket, ne ismerjék fel őket, hogy szökött székely katonák.
Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkeznek. A magyar népi kultúrában különleges szerepet játszó gyimesi csángók zenéjéről-táncáról a terület szakavatott kutatói leírják, hogy a több ezer lelkes római katolikus gyimesi csángóságot a székelység egyik legjellegzetesebb etnikai csoportjaként tartják számon. Népi kultúrájuk - a csíki székelyekhez hasonló nyelvjárás, a viselet, a szokások, a zene és a tánc - a települések szétszórtsága ellenére is igen egységes.

 

A korona lőállás
A korona lőállás

Annak, aki elzarándokol a Gyimesi szoroshoz, hogy gyönyörködjön a táj csodáiban, és hogy megkeresse a geoládát azt tanácsolnánk, csökkentse le járműve sebességét, esetleg időnként álljon meg, és vegye szemügyre a gyimesi csángók szép házait, rendezett portáit, szépen tartott állatait. Érdemes. De érdemes felsétálni a szorosban ma Rákóczi várnak nevezett egykori őrtoronnyal szembeni hegyoldalban levő kis templomhoz is. Valaha itt földvár állt. Ma már szinte semmi sem látszik belőle, csak a körülötte levő földek mai elnevezéséből lehet következtetni az egykori vár létére. Így például a romok felett elterülő hegyi legelő mai neve "Bástyaudvar". A szoroson áthaladva és elhagyva a Tatros hídját, balról egy kis patak ömlik az itt már folyóvá duzzadt, de néhány kilométerrel korábban csak csörgedező Tatrosba. A patak neve is az egykori földvárra utal, ugyanis ez a "Sáncpatak". Érdemes egy rövid sétát tenni a Sáncpatak mentén. A patak jobbpartján Gyimesbükk felé csángók laknak, míg a másik partján Moldva felé... mintha Orbán Balázs ottjárta óta semmi sem változott volna. Orbán Balázs a Gyimesi szorosról, a ma Rákóczi várnak nevezett őrtoronyról ezt írta:

"Ezen erődhöz 134 lépdés fedett folyosó vezet oly meredeken, hogy gyalog is nagy fáradsággal lehet oda feljutni, s mégis 1789-ben fel és lelovagolt azon egy Lacz András nevű székely huszár. A túloldalon szintén erődített előfok szökell elő, ezek annyira elzárják a völgyet, hogy a Tatrosnak alig marad keskeny sziklaszegélyezte mederhely. A vámhivatal épületei és a szerény kis kápolna ezen baloldali előhegy oldalának egy mélyületében vannak elrejtve. Ezen hadtanilag igen erős, könnyen védhető pont igen festői képet ád... Egy karózat (pallisade) zárja át a Tatros szűk völgymedrét, ezen gyenge kertelésen túl már Moldva határa kezdődik, ronda vámépületeivel, néhány szánandó kunyhóval s puskáját alig bíró lomha határőreivel, új Dacia nyomorúságos voltának szembeszökő képét mutatván fel."

 

A magasabbik lőállás
A magasabbik lőállás

Kedves arra járó, Te is tapasztalni fogod, hogy a Sáncpatak bal partján megállt az idő. A két házsor között alig van 20 méter, de az életmódban legalább 200 év a távolság.

Gyimesbükknél, a szoros jobb oldalán még mindig láthatók a határszéli "Rákóczi-vár" romjai, melyet nem a Rákócziak, hanem még 1626 körül Bethlen Gábor fejedelem építtetett. A hegy gerincére lépcsős várfal vezet fel. A várat először 1677-ben nevezték a nevén: "Ghemes vára Csíkban". Később az 1700-as évek fordulóján az osztrákok többször megerősítették és kibővítették. 1764 után (mádéfalvi veszedelem) a vár és a szoros őrzése az első székely határőrezred hatáskörébe tartozott. Őrhely jellege van, de inkább a kereskedelemmel, mint a hadászattal függött össze. Itt a vámőr (harmincados) parancsnoksága alatt békeidőben kettő, máskor több ember teljesített szolgálatot. A lépcsős várfal tövében, a vasúti síneken túl még ma is áll a határőrök épülete, melytől pár méterre az  N 46° 33,3340' E 26° 6,6160' 697 m [GCRaVa+Parkolo] pontban parkolni is lehet.

 

Az őrbódé a lőállásokkal
Az őrbódé a lőállásokkal

Az őrbódé meglepően ép állapotban van. Egyik falához lapítva áll bunkerének mindkét lőállása. A magasabbik a föld felszínén van, míg az alacsonyabbik lőrésein át, a föld alatt állva lehetett tüzelni. A két lőállást földalatti folyosó köti össze. Ebből a folyosóból fel lehet jutni az őrbódé egyik helyiségébe egy csapóajtón keresztül, de ki is lehet jutni a szabadba, a Tatros patak partjára. A föld alatti folyosó kissé szemetes ugyan, de járható. Az alacsonyabbik lőállás már megépítésekor - nem tudom, akarva vagy akaratlanul, - de hasonlít a koronára. Már csak egy ferde kereszt hiányzott róla, amit valaki - nagyon helyesen - pótolt is, vastag, időtálló rozsdamentes fémkereszttel. A vasúti sínek közvetlenül az őrbódé mellett vannak lefektetve, ezért nagyon óvatosan, körültekintően menjünk át rajtuk, hiszen a Rákóczi-várba felvezető lépcső a vasúti síneken túl kezdődik.

 

 www.geocaching.hu

 

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Maga Krisztus is térdre borult és sírva imádkozott virágvasárnapján Jeruzsálem falai előtt. Neki sem voltak olyan bombabiztos eszközei, hogy mindenki bekap egy pirulát, és másnaptól térden állva pergeti a rózsafüzért reggeltől estig, hiszen így már nem emberek lennénk, hanem zombik – és Isten ezt nem akarja.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. január 22. kedd, Vince és Artúr napja van. Holnap Zelma és Rajmund napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Isten nagy szeretettel megformálta... 2/3


Azonban az ember nem Neki, hanem a kísértőnek, a gonosz léleknek hitt, akit a kígyó jelképez, aki agyafúrt módon elültette a kételkedést az ember szívében, aki nem bízott többé Isten jóságában, szeretetében, ezért nem engedelmeskedett, a lét törvényeit nem tartotta tiszteletben. Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube