Szeretettel az Amerikai Magyarok Támogatásából létrejött Tusnádi Gyermekvédelmi Központ Vezetőjének!

Örömmel olvasom a leveledet Amerika földjén, itt a kedves Magyar testvéreim között, akik 2005-ben összeadták a támogatást a Tusnádi Szent László otthonra, melyben jelenleg 70 magyar gyermek talál otthonra Isten nevében.

 
Szép gondolataidat továbbítom, hálás köszönetetekkel együtt. Őszinte csodálattal vagyok az itteni testvérek iránt, mert itt nagyon nagyok a távolságok, a szervezés ezért is nagyon nehéz, rengeteg levél, telefonálás van minden kisgyermek meleg ebédje, szobája, ágya mögött.  Vannak itt kedves testvérek, kik napokig főznek, szerveznek, míg egy egy szép vacsorát, ebédet összehoznak, melyekre több száz kilométerről is jönnek emberek, hogy gyermekeink tanulni tudjanak, kis árváink álma szép, pihentető legyen.
Szeretettel kérlek imádkozzatok a gyermekekkel ezekért a nagyszerű, lelkes emberekért, kik így ismeretlenül is nagyon szeretnek benneteket, és kik komoly áldozatokat hoznak értetek.
Szeretettel, Csaba t.
Szeretek arra gondoni, hogy ezekben a napokban sokat gondol ránk, hogy szövetségeseket keres a gyermekeink űgyéért. Igyekszünk szépen, békével, szeretettel gondozni a gyermekeket és a ránk bízott anyagi javakat, a házat az autót és minden egyebet.
Az este végigjártam a ház tájékát. Kinn szitált az eső, a gyermekek már aludtak, a nevelők egy vidám filmen derültek és én azon merengtem, hogy vajon milyen gondolatokkal, vágyakkal szenderültek álomba a gyermekek. Bizonyára álmodnak mézeskalács házikót, hősies győzelmet, igazságot szolgáltatót, diadalmast, védelmezőt, ölelőt, simogatót, homály és félelem oszlatót.
Olykor hőstetteket mesélnek az édesapjukról, hosszan ecsetelik, hogy egyszer milyen finom kalácsot sütött az édesanyjuk, hogy a falúban az ő jószáguk volt a legszebb, a legfényesebb, irigylésre méltóbb.
Olykor hánykolódnak, sírnak álmukban, de én még egyetlen gyermektől sem hallottam, hogy nagy pusztító, bosszúálló hőssé lesz ha felnő. Isten segítségével meg kell óvjuk a gyermekekben az emberré válás képességét. A megbocsájtás, a kiengesztelődés, a szent dolgok, tettek iránti vágyakozás képességét.
Némelyikük tantárgyversenre készül, foci bajnokságra, dal, vers előadásra. És én csodálom őket a kedvességükért, hogy képesek maguk körül vidámságot teremteni, hogy oly könnyedén megbocsájtanak, hogy olyan igaz gyermekek tudnak lenni.
Végiggondoltam azt is, hogy még a legkissebb gyermek is naponta minimum nyolc órát "dolgozik", testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséért. Naponta részt vesznek négy-öt óra iskolai tanórán,  napjába 2-3 órát szilenciumoznak, rendbe tartják a lakást és a ház környékét. Ezen kívül marad erejük a játékra is. Mi több tanulás után, óriási lendülettel, vitalitással hajlandóak bármilyen erdőjáró túrára. Hátvégén is legkésőbb nyol órakor ébren vannak valamennyien. És, hogy milyen bájosak?!  És ha nem leszünk olyanok, mint ők.......?
Én nem is értem, hogy miért nem akar mindenki legalább 2-3 gyermeket. A világ teljes szórakozattóipara nem tud annyi vidámságot, derűt, önfeledt boldog órát adni, mint a gyermekek. Semmilyen mentális, intellektuális élmény nem ér fel azzal az örömmel mint amit a gyermek tud nyújtani. Azt mondják, hogy a spirituális élmények mindenek fölött valók. Az én spirituális élményem az, hogy mind a 75 gyermekemnek van amit ennie, nem fáznak, van tető a fejük fölött és ugrabugrálnak, és kiváncsiskodnak és őszintén meg akarják érteni, ismerni a világot, az embert és Istent.
A házunk minden egyes négyzetmétere szeretetből lett a miénk. Mi csak közvetítői vagyunk adományozóink nagylelkű szeretetének. Óriási dolog, hogy van benne fűtés, víz, élelem, ruha. Bízom benne, hogy termőföld a házunk, hogy kút, melyből víz fakad.
Másfél évvel ezelőtt ez a ház egy húzatos, nedves omladozó verem volt.
Miközbe zajlottak a felújítási munkálatok beköltöztünk harminc gyermekkel. Azok közül akik a tavaly óta is visszajárnak hozzánk senki nem az építkezést, a vele járó port és zajt emlegeti, hanem mindenki a gyermekek vidámságát, szeretetét, szeretetigényét. Az ő jelenlétük átsüt a legzajosabb építőtelepen is.
Kedves álomőrök: barátaink, keresztszülők, önkéntesek, adományozók, Csaba testvér és munkatársak ! Szeretettel köszönöm nektek, hogy a szövetségeseink vagytok. Szövetség az életért ! Nagyon teszik ez nekem !
Szeretettel és őszinte köszönettel, Kolozsvári Tibor !