EZT A KÖNYVET MINDEN HÍVŐ EMBERNEK EL KELL OLVASNIA, FELEKEZETTŐL FÜGGETLENÜL

„Nem a Jézus Krisztus szupersztár musicalbe hívtalak, édes fiam. Nézd, én meghaltam ezekért a kereszten.« Akkor valahogy spontán az volt bennem: »Uram, akkor Te is jól megszívtad!«” Aki elolvassa, máshogyan látja a világot: Böjte Csaba élete és munkássága édesanyja szemével.

Életrajzot vagy önéletrajzot még az a felebarátunk is olvas, aki eleve számítógép-kimenetnek születik. És az iskolában megtanulandó – majd az élet szörnyű, nagy dolgai közt rendesen elfelejtendő – életrajzokon túl is, minden olvasó ember elolvas életében legalább egy riportkönyvet egy rocksztárral, elolvassa egy színész visszaemlékezéseit vagy bármilyen történelmi, kultúrtörténeti híresség memoárját. Jó pár efféle volt már kezemben, de ilyen szép és tiszta megoldással, mint amin a most tárgyalt kötet alapszik, még nem találkoztam.

Ki a szívét osztja szét – Csaba testvér élete és munkássága édesanyja szemével – Böjte Juliannával beszélget Karikó Éva. Így áll a könyv borítóján, vagyis Böjte Csaba élettörténetéről is van szó, meg nem is, hiszen a történet gerince valóban egy emberéletnyi mélyinterjú a Kárpát-medencében talán legismertebb Ferenc-rendi szerzetes 2015-ben elhunyt édesanyjával.

Csaba testvér szavait az egyes életállomások taglalásához kapcsolódó keretes vallomásokban olvashatjuk, szerényen meghúzódva, ám olvasmányosan, bölcs humorral, tiszta, igaz hittel. Böjte Julianna beszédének stílusát, székelyes fordulatait, jellegzetes ízeit Karikó Éva okosan meghagyta. A történetben nincs semmiféle magamutogatás, az olvasó nyomban rájön: ez a két csodálatos ember annyira szerény és akkora természetességgel viszi keresztjét, hogy esze ágában sincs főszereplőnek lenni (el is hangzik, hogy Böjte Julianna nehezen állt rá az interjúra).

Böjte Julianna családtörténete a Ceauses­cu-rendszerben verseiért elhurcolt és a munkatáborban tönkretett férj portréjától (Csaba testvér ötéves volt, amikor elvesztette édesapját) a Dévai Szent Ferenc Alapítvány (majdnem) jelenlegi leírásáig tart. A szociális árvákat (szüleik ugyan vannak, de sok olvasónk számára elképzelhetetlen körülmények között léteznek) befogadó, fölnevelő, gyakorlatilag egy nagy családként működő intézményből Csaba testvér munkatársai, a gyakran neveltekből lett nevelők is megszólalnak a könyvben, és a gyermekek szavaival is hallhatunk néhány megindító történetet.

„Ajtódon kopogtat egy gyermek, bajban van, segítséget kér, és egyedül Istenedben bízva elindulsz a karjaidban pihegő, vergődő élettel, mely nálad is jobban fél, és lépsz egy nagyot a bizonytalanságba, a sok-sok ellenőr szúrós tekintetének kereszttüzében teszed, amit tehetsz, hiszed, hogy majd csak lesz valahogy, és a Jóisten megsegít. (…) magad sem érted, miért koldulsz össze hihetetlen összegeket, hogy helyből egynegyedét odaadd az államnak áfában (…), amiért megengedi, hogy kenyeret adj az éhezőknek. (…) az Isten iránti bizalom, az élő hit ott kezdődik, mikor az ember a legtisztább szeretettel ölbe vesz egy útszélen maradt gyermeket, és elindul, hogy e jól szervezett, kapzsi világban, ebben a fortyogó, bürokratikus mocsárban önzetlenül segítsen.”

Csaba testvér szellemiségétől távol áll minden teátrális gesztus, minden instant világmegváltás – ahogy édesanyja mondaná: bőcsködés. Egy ízben Böjte Csaba a fölszentelését követő, első miséjéről beszél. Széken esett meg a dolog, a templomban hat néni és egy bácsi hervadozott, a bácsi még horkolt is: „Visszamentem a sekrestyébe (…), összeroskadva sajnáltam magamat: »Látod, Uram, hat évet tanultam, cölibátust és minden egyéb lemondást vállaltam Érted, és ezt kaptam cserébe.« Mintha Jézus odaült volna mellém, és azt felelte volna: »Nem a Jézus Krisztus szupersztár musicalbe hívtalak, édes fiam. Nézd, én meghaltam ezekért a kereszten.« Akkor valahogy spontán az volt bennem: »Uram, akkor Te is jól megszívtad!« Megérintettek Jézus szavai, és elszégyelltem magam. Megértettem valami nagyon fontosat: tény, hogy ezekért az emberekért én hat évet tanultam, de Jézus meghalt értük a kereszten.”

Ezt a könyvet minden hívő embernek el kell olvasnia, felekezettől függetlenül. Mert hitet, reményt, erőt ad. És példázatul szolgál.

Ki a szívét osztja szét – Csaba testvér élete és munkássága édesanyja szemével – Böjte Juliannával beszélget Karikó Éva. Helikon, 2018.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Idők mérvadó híreiről! IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Magyarország a mostanihoz hasonló összefogással piacbefolyásoló tényező is lehet a mézpiacon, hiszen az itteni méhészek állítják elő a világ akácméztermelésének 80 százalékát.

Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát– nyilatkozta lapunknak Boross Péter.

www.magyaridok.hu