Hunyadmegyéről röviden Pap Zsejke diákunk összeállításából

b_300_300_16777215_00_images_stories_Alapitvany_Kepzesi_kozpontok_48984798_931169740605779_8320520038075334656_n.jpgHunyad neve 1265-ben tűnik először fel az okiratokban, majd 1278-ban-feltételezhetően Hunod nevű első ispánjának nevéből- Huniad néven vési be magát mélyen történelmünkbe. A Hunyad szó hallatán majdnem mindenkinek Vajdahunyad vára jut eszébe. Viszont se szeri se száma a szebbnél szebb történelmi műemléknek és csodás hegygerincnek, amit az utazó e kis darab földön találhat, ha nyitott szemmel jár. 

A tatárjárás után, IV. Béla uralkodásának idején, egy római erőd romjaira épült a 13. században Vajdahunyad vára. Jelentősége és dícsősége a Hunyadiak uralma alatt nő óriásira. Hunyadi János 7 védőtoronnyal bővítette az épülete, majd Szilágyi Erzsébet és Hunyadi Mátyás egy keletre vonuló szárnnyal bővítik a várat. Ezen kívül sorra épültek a család megnövekedett hatalmához méltó lakóépületek. A vár 22 nagy nevű várúrnak adott otthont a történelem során. Hunyadi Mátyástól Bethlen Katáig megfordult itt Brandenburgi György, Török Bálint és családja, az Apafiak, és a Thököliek. A vár, amit ma láthatunk 4 nagy szakaszban épült ebből kifolyólag összekeverednek benne a különböző korszakok jellemző stílusai. Túlsúlyban gótikus, de megjelennek benne a reneszánsz és barokk elemek is. A várkápolna mellett a kősziklában egy 30 m mélységű kutat vájtak. A legenda szerint hunyadvár urainak mindenük megvolt, de nem volt vizük, ezért Hunyadi János három török fogollyal kutat ásatott és megígérte nekik, hogy ha vizet találnak szabadon engedi őket. A három fogoly három évig vájta a sziklát, mígnem vizre akadtak. Közben azonban meghalt a várúr és az utódok nem ismerve ígéretét nem engedték szabadon a foglyokat. A várkút melletti falon ma is látható a csalódott foglyok török nyelvű felirata: Vizetek van, de szívetek nincsen! 
Erdély legjellemzőbb történelmi műemléke mai környezetében kissé korszerűtlen. 1782-től már működött a vár mögött egy kohókból és három hámorból álló vasmanufaktúra. A 20. század elejére a magyar vasércbányászat kétharmada Vajdahunyadra és annak környékére esett. 1884-ben megépült az első nagyolvasztó. Magyarország legterjedelmesebb nagyolvasztója, 20 méteres magassággal emelkedett a város fölé. A második világháború után a vajdahunyadi vasmű Románia legnagyobb vas- és acélipari kombinátja lett. A 21. századra visszaesett a vasmű termelése, viszont a város ma is viseli a vasipar pusztító nyomait. 
Déva sem marad el látnivalók terén Hunyad mögött. Az egykori német lovagvár romjai ma is a város fölé magasodva őrzik a ’48-as forradalom emlékeit. Ugyanúgy, mint Vajdahunyad vára ez is 1267-ban jelenik meg először az okiratokban. A történelem során többször is nagyobb károsodásokat szenvedett, és többször is megpróbálták újjáépíteni. I. Rákóczi György szívén viselte magas Déva várának sorsát, ezért elrendelte az elhanyagolt épület kijavítását. 1817-ben I. Ferenc császár is elindítja az építkezéseket, viszont a szinte bevehetetlen várnak megvolt az Achilles-sarka: az ivóvízhiány. Az erődítmény utolsó csatáját 1849 májusában veszítette el, éppen ezért. 1849 augusztus 13-án, Pünkösd vasárnapján a levegőbe repült. A legenda szerint a lőporraktár őre megtudva, hogy szépséges felesége egy hős tisszttel csalja féltékenységében rájuk robbantotta a várat, a hivatalos iratok szerint viszont gondatlanságból meggyulladt a puskapor. Napjainkban az épület állami tulajdon, és a várhegy természetvédelmi terület. 
A várhegy déli lábánal álló reneszánsz stílusú Magna Curia a 16. sz közepe táján épülhetett. Bethlen Gábor fejedelem családi rezidenciája volt, lésőbb gróf Haller János kormányzó tulajdona. Az ő idejébő származnak az épület barokk stílusú elemei. 1882.től a történelmi és régészeti múzeum, napjainkban a dák és római civilizáció múzeumának ad otthont. 
A dévai ferences kolostor egyrészt a városban letelepített bolgár katolikusoknak, a Habsburg megszállás alatt folytatott felújításoknak köszönheti létét. Ma az oly sokak által ismert Dévai Szent Ferenc Alapítvány központjának ad otthont. A későbarokk épületben működik már 1992 óta a Böjte Csaba-féle „szeretetbirodalom”. 
Dévától 10 km-re fekszik a piskitelepi arborétum, országunk egyik legértékesebb és talán legrégibb egzotikus fa- és cserjegyűjteménye. 
Piskitelep vasúti állomásától, az arborétum mellett a Marosig sétálva rövid idő alatt elérjük az Arany hegy lábánál fekvő Arany (Uroi) nevű falucskát. A hegy alja azt a látszatot kelti, mintha a hegy lába valamikor elsüllyedt volna. A süllyedésből meredek szikladomb emelkedik ki s a néphit szerint ezen lett volna az aranyi vár. A faluból könnyen feljuthatunk a tetejére. A legendás aranyvár rejtélyes nyomait kereső turisták és régészek gyakran felkeresik a kenyér alakú hegyképződmény tetejét, ahol aztán, ha más nem az elragadó kilátás kárpótolja fáradozásukat. A néphagyomány mondákat őriz Arany, Déva és Kolc várának keletkezéséről. A legenda szerint a három várat három aranyhajú tündér építette. Az egyik a dévai, a másik az aranyi, a harmadik a Kolc hegyen lakott. Úgy szerették egymást, mint a jó testvérek. A várat mindenki a maga hegyére akarta építeni összebeszéltek hát, hogy egyszerre fognak az építésnek. A dévai és a kolci tündér Isten segítségét kérte, hogy reggelre felépíthesse a várát. Az aranyi tündér azonban dühösen kijelentette, hogy neki nincs szüksége Isten segítségére, reggelre úgyis állni fog a vára. Mikor a pirkadó hajnal sugara előtűnt a hegyek mögül mosolyogva pihent meg a dévai és kolci tündérek gyönyörű várain. Az aranyi tündér is épített, de reggelre összeomlott a vára és a felkelő nap sugarai csak a romjain játszadozhattak. A tündér szívét irigység fogta el és bosszúból felkapta óriási vakolókanalát és Kolc vára fele hajította. De nem volt elég rős a dobás ereje, és a még fél úton földre esett kanál belefúródott a talajba. A nyílás azonnal megtelt meleg vízzel. A bő és meleg forrás ma is megvan, beteg emberek fürödnek benne s egészségesekké válnak a vizétől. A kanál alakú mélyedésről ma is Kalán-nak hívják ezt a helyet. Az aranyi tündér felingerült újabb kudarca láttán, fogta a másik vakolóanalát és most erősebben hajította Kolcvára felé. Ezúttal a kanál elrepült Kolc vára fölött és leütötte a vár mögött fekvő havas legmagasabb csúcsát. Ma is olyan, mintha késsel vágták volna le a tetejét. Ezt a havast Retyezát-nak hívják, ami romány nyelvből lefordítva annyit tesz, mint lemetszett, levágott, csonkahegy. 
Az aranyi hegyen most már nyoma sincs a várnak, és maga a hegy is omladozik, roskadozik, mintha tündérátok állna rajta. A dévai és kolchegyi tündérek várai pedig állottak sok száz éven át és sok dicsőségnek voltak tanúi. Még romjaikban is csodaszépek, mintha tündérgazdáik ma is bennük laknának. 
Marosillye Hunyad megye nagy múltú településeinek egyike. A helyisége a 13. század második felében említik először. Itt, az atyai várban született 1580-ban Bethlen Gábor, Erdély aranykorát megteremtő fejedelme. A nagy múltú vár örök emlékét hivatott őrizni az egyetlen fennmaradt épület, a Veres bástya és az abban berendezett kiállítás. A bástya 2003 óta Böjte Csaba ferences szerezetes tulajdona. Ismét Erdély kapujaként szolgál az idelátogató turisták számára, úgy mint szebb korokban. Ez lehet az első megállója egy feledhetetlen, csodálatos vándorútnak Erdélyben.
Pap Zsejke

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Az élő Istennek érzelmei és vágyai is vannak, személyes, élő kapcsolatra törekszik az emberrel. Az Istennel való kapcsolat nagyon mély és érzelemmel teljes. Olyan intim, diszkrét és finom hívás ez, amiről nagyon nehéz beszélni. Olyan kapcsolat, amelyben nincsen testiség, amelyben nincsen anyagi vetület, de ettől még egészen valóságos.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. május 27. hétfő, Hella napja van. Holnap Emil és Csanád napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Jézus tudatosan arra kér...

Isten minden teremtett lényt – közösséget, népet, az egész emberiséget – meghív a végtelen felé.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube