Engedjétek hozzám jönni a sokgyermekeseket!

Kategória: Nagycsaladosak Találatok: 2067

ImageEz a nemes óhaj lengte be Böjte atya tiszta szándékú meghívását útban Csíkszeredától Szováta felé eregélve. Lefelé csordogálva a hegyen. Hazafelé jövet.


 

Ez a nemes óhaj lengte be Böjte atya tiszta szándékú meghívását útban Csíkszeredától Szováta felé eregélve. Lefelé csordogálva a hegyen. Hazafelé jövet.

A jó öreg Hargitát is hátunk megett hagytuk már, amikor ezirányú elképzelését szép csendben kifejtette. Hátam mögött a székelyek szent hegyével és a több mint tíz éves nagycsaládokat egybeszervező konokságommal egyből rátapadtam a felvetésre. Mint vénülő tanítvány a régóta óhajtott, megváltó szent igére.

Táborba hívta Csaba az erdélyi magyar nagycsaládosokat, a nagycsaládos mozgalmak és szervezetek képviselőit. Akkor és ott ezért arra kért fel, hogy mozgósítsam azokat a nagycsaládokat, akikkel Szovátán gyűlhetünk.

Engedjétek hozzám jönni a sokgyermekeseket! – gondolhatta Böjte atya, amikor első hívó üzenetét is megírta. Hisz az volt ebben a levélben, hogy alapítványának vezetése eldöntötte: a 2006-os év június havának utolsó hetében tábort szervez erdélyi magyar sokgyermekes családjaink részére.

Pontosabban felajánlotta azt, hogy Erdély magyar nagycsaládjai is megélhessék első saját közös táborukat Szovátán, a - Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó - Szent József Gyermekotthonban. Mi is megkaptuk a lehetőséget, hogy családjainkkal együtt pihenjünk, kiránduljunk és lubickoljunk kicsit a híres sós „feredőkben”. Kilenc család kapott meghívást és néhány szép napot arra, hogy lazítson itt, és közben önszerveződjön.

Engedjétek hozzám jönni a soktestvéreseket! – mondhatta volna Böjte atya, amikor a vidám gyermeksereget a táborban megpillantotta, és üdvözölte. Miközben határtalan öröm töltött el mindannyiunkat a szokatlan gyermeksűrűséget figyelgetve.

Kiszámítottuk, hogy 5,2% gyermek jutott egyetlen családi fészekre. A - nem olimpiai próbának számító - utódfelvonultatási versenyt a csíkszentdomokosi Kristály família nyerte 8 jelenlévő gyermekkel. Szupermodern babakocsi járt nekik az aranyérem mellé.

Közben folytak a vérre menő asztalitenisz, lábtenisz és focicsaták. Egyik fiam az atyát hívta ki egy pingpongütközetre. Aztán hegedűk kerültek elő nagy gyönyörűségünkre. A csíkszeredai Dánél gyerekek húztak talpalávalót. Mások népdalokat tanítottak.

Engedjétek hozzánk jönni az erdélyi magyar nagycsaládosokat! – mondhatjuk immár első táborunk befejeztével. Hiszen a Nagyváradról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Gyergyóalfaluból, Bélafalváról, Csíkszentdomokosról, Csík- és Nyárádszeredából ide összesereglett magyar nagycsaládosaink nemcsak pihentek és vetélkedtek.

Lelki táplálékokban is dúskálhattak. Jóleső érzéssel hallgattuk Csaba atya fohászát az erdélyi magyar nagycsaládok jövőjéért. Azért, hogy ezek a sejtek átfogó egyesületbe, szövetségbe tömörüljenek. Hogy egymáson is segíthessenek.

Hogy az új szervezetbe is bejöjjenek. Hogy összefogjanak, benépesítsék és megtartsák számunkra ezt a csodálatos földet.

Erdélyt, fogyó magyar népünket. 

Csíki Sándor

Megjelenés előtt az Európai Időben

 

Image